Ibsen A vadkacsa c. drámája 1884-ben keletkezett. A szerző ekkor Rómában élt, ott kezdte el írni április 20-án és június 14-én már el is készült a mű nyers változata, csak tisztázni kellett a szöveget. Erre a tiroli Gossensassban került sor, ahol Ibsen a meleg nyári hónapokat töltötte. Henrik Ibsen (1828-1906): a legismertebb skandináv (norvég) író. …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Henrik Ibsen: Babaszoba (elemzés + cselekmény)
A Babaszoba című drámát Ibsen 1879-ben írta Rómában, ahová hazája, Norvégia elhagyása után költözött (27 évig élt külföldön). A Babaszobát modern polgári drámának szokás nevezni, mivel szereplői polgárok, és témája a polgári élet egyik sajátos jelensége, egy magánéleti válság, az ún. élethazugság. Középpontjában egy házasság áll, amelyben mindkét fél szerepet játszik…
Henrik Ibsen: Babaház / Babaszoba / Nóra (elemzés)
Ibsen Babaház c. drámája (más fordításban: Babaszoba, Nóra) 1879-ben keletkezett Rómában. A szerző ekkor már 15 éve élt hazáján, Norvégián kívül családjával együtt. Henrik Ibsen (1828-1906): a legismertebb skandináv (norvég) író. Vannak kritikusok, akik Szophoklész, Shakespeare és Moliére mellett a legkiemelkedőbb drámaírók közé sorolják. 1828-ban született egy norvég kisvárosban, Skienben lecsúszott városi patríciuscsaládba. Apja jómódú …
Anton Pavlovics Csehov: Sirály (elemzés)
Csehov Sirály c. drámája 1896-ban keletkezett. A szerző négy remekművének egyike (a másik három: Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert), melyek életművének utolsó szűk évtizedét ölelik fel. Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban született (ez egy vidéki kereskedő-és kikötőváros), ősei …
Anton Pavlovics Csehov: A csinovnyik halála (elemzés)
A csinovnyik halála Csehov korai novelláinak egyike, 1883-ban jelent meg az Oszkolki hasábjain. A szerző álnéven publikálta (Antosa Csehonte). Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban született (ez egy vidéki kereskedő-és kikötőváros), ősei jobbágyok (parasztok) voltak. Apja már vegyeskereskedő, de …
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (elemzés)
Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye 1894-ben keletkezett. Mikszáth először folytatásokban közölte a Pesti Hírlapban, könyv alakban 1895 novemberében jelent meg. Keletkezése: megírásának körülményeiről maga Mikszáth számol be a Bevezetésben és más hírlapi cikkeiben is. Egyik képviselő barátja, gróf Pongrácz Károly mesélte el neki gróf Pongrácz István furcsa históriáját kedélyes anekdotázgatás közben. Történelmi háttér: Mikszáthot …
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés)
A regény 1908-ban keletkezett és egy újságcikk ihlette. Mikszáth regényeinek mindig volt híradás-alapjuk. Beszterce ostroma, Különös házasság, Szent Péter esernyője: mindnek van egy valóságmagja, amit Mikszáth kiszínezve előad. A forrásul szolgáló újsághír szerint egy elszegényedett bácskai nemesifjú megszöktette egy milliomos polgár lányát. Az apa tudta, hogy a fiú hozományvadász, ezért látszólag belement, hogy a fiatalok összeházasodjanak, de …
Madách Imre: Az ember tragédiája (elemzés színenként)
Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni Az ember tragédiája c. művét és 1860. március 6-án fejezte be. Egy bő évnyi időszak elég volt hozzá. Amikor elkészült, barátján, Jámbor Pálon keresztül eljuttatta Arany Jánoshoz, aki először egy Faust-utánzatnak hitte és félretette. Csak többszöri sürgetés hatására (Jámbor Pál kérdezgette, hogy milyen) olvasta el.
Arany János: Az elveszett alkotmány (elemzés)
Arany János Az elveszett alkotmány című műve 1845-ben keletkezett. A költő ezzel a művel indult el epikusként a pályáján. Epikusnak vallotta magát és mindvégig ragaszkodott a verses epikához, akkor is, amikor az elbeszélő költemény már korszerűtlen műfaj volt, s Európa-szerte prózában írtak (regényeket). Epikájának egyik első termése Az elveszett alkotmány. Keletkezése: a művet nem igazi …
Arany János: Buda halála (elemzés)
Arany János Buda halála című elbeszélő költeménye 1863-ban keletkezett. A költő által tervezett, de soha el nem készült Csaba-trilógia első része. Önállóan is megállja a helyét, teljes egész, kerek mű. Keletkezés: Aranynak régi álma volt egy három részből álló epikus ciklus, egy hun eposz megírása, melynek hőse Attila hun király, illetve Csaba királyfi lett volna. …