A bonyodalom az epikus művek második szerkezeti egysége, amely az expozíció (az alapszituáció bemutatása) után következik, és ahol kibontakozik a konfliktus. A fogalmat főként regények és drámai művek kapcsán használjuk. A bonyodalom a cselekmény fontos eleme, amely elindítja a történetet azzal, hogy felborítja a korábbi nyugalmi állapotot, és ezáltal a szereplőket cselekvésre készteti. Fokozatosan bemutatja …
Ismertető
Az Ismertető kategóriában ismeretterjesztő írások gyűjteménye található különféle témákban: életrajzok, pályaképek, irodalmi műfajok és irányzatok ismertetése, folyóiratok, korstílusok, mitológiai történetek, irodalmi viták, verstani fogalmak magyarázata, valamint irodalomelméleti kiegészítések. A kategória bejegyzései tanulást segítő kiegészítő anyagként szolgálnak diákok és tanárok számára, támogatják az irodalom megértését és az ismeretek elmélyítését.
Az alliteráció fogalma, fajtái és szerepe a költészetben
Az alliteráció latin eredetű szó (alliteratio = „betűismétlés”), magyar elnevezése: „előrím, élrím”. Meghatározása röviden: a szókezdő hangok összecsengése. Betűrímnek is nevezik, de ez a megnevezés pontatlan, hiszen a hangok összecsengésének sajátos formájáról van szó, ahol nem a sorvégi, hanem a szavak elején vagy belsejében levő hangok térnek vissza. Definíció Az alliteráció ugyanazon hang, főleg mássalhangzó …
Az allegória fogalma, fajtái, szerepe az irodalomban
Az allegória görög eredetű szó, jelentése: „másról beszélni, képletes beszéd”. Tehát egy jelképes művészi ábrázolásmódról van szó, amely lírai és elbeszélő művekben is megjelenhet. Definíció: az allegória egy elvont fogalom képi megjelenítése. A klasszikus retorika felfogása szerint az allegória egy hosszabb gondolatsoron vagy a mű egészén végigvitt, következetesen kifejtett metafora vagy megszemélyesítés (pl. Arany János: …
Az epigon fogalma, szerepe az irodalomban
epigon: az epigonoi görög szóból ered, jelentése: utód(ok). Az irodalomban utánzót jelent. Olyan szerző, aki egyik nagy hatású, híres elődjét utánozza kellő eredetiség nélkül, alacsonyabb színvonalon. Az epigon nemcsak egy nagy alkotó egyéniségnek, hanem valamely jelentős irányzatnak is lehet – többnyire jelentéktelen – követője. Az epigonizmus ténye sokszor csak az utókor számára válik nyilvánvalóvá, az …
Daniel Keyes élete (1927-2014)
Daniel Keyes (1927-2014): amerikai regényíró. Brooklynban született, New York államban, zsidó családban. Rövidlátó volt (szemüveg nélkül csak homályosan látott), és kisgyerekként attól félt, egy nap meg fog vakulni. Volt, hogy bekötötte a szemét, és úgy próbált mindent megtalálni a lakásban. Rendet tartott, mindennek megvolt a helye, és mindig tudta, mi hol van. Édesapjának anyagi nehézségei …
A groteszk fogalma, a groteszk látásmód
A groteszk kifejezés az olasz grotta (= barlang) szóból ered. Ez a szó a 16. századból való, a Róma környéki barlangok akkor felfedezett szokatlan festményeit nevezték így. A groteszk egy esztétikai minőség, amely világszemléletet fejez ki. A szó jelentése: különös, furcsa, torz, megütközést keltően szokatlan. A groteszk összetett fogalom, több értelmezése van.
Az Életképek folyóirat története
Az Életképek vagy Magyar Életképek az Athenaeum mellett az 1840-es évek legnevezetesebb szépirodalmi folyóirata, melyet Frankenburg Adolf szerkesztett. Hat középnagyságú ívből álló, nyolcrét alakú füzet formájában jelent meg havonta és vegyes témájú verses és prózai szépirodalmi alkotásokat tartalmazott. 1844. január 4-én Életképek címen kéthetente megjelenő…
A l’art pour l’art művészetfelfogás az irodalomban
A l’art pour l’art (francia kifejezés, jelentése: művészet a művészetért, kiejtés: „lár pur lár”): a művészetnek olyan felfogására utaló jelszó, amely tagadja a művészet mindenféle hasznos és használó, tanító vagy nevelő, társadalomformáló szerepét. Ezt a jelszót az 1850-es években fogalmazták meg a francia irodalomban. A l’art pour l’art nem önálló, újító stílusirányzat, hanem…
A formalizmus mint művészi alkotóelv
A formalizmus egy művészi alkotóelv. Azoknak az esztétikai és művészeti törekvéseknek az elnevezése, amelyek a tartalommal szemben a formai elemeket tekintik nyomatékosabbnak. Eredhet egyes művészi forma abszolút elfogadásából, a formák kanonizálásából, formai megoldások divatos vállalásából, utánzásból. A művészi forma hangsúlyozása gyakran a tartalom rovására…
Petőfi Sándor: János vitéz (tartalom röviden + műismertető)
A János vitéz Petőfi Sándor elbeszélő költeménye 27 részben, irodalmunk gyöngyszeme. A költő 1844 végén, Vahot Imre Pesti Divatlapjának segédszerkesztőjeként rövid idő alatt írta Pesten, az akkori Hatvani utcában levő lakásán. Nyomtatásban 1845. március 6-án jelent meg. „Tüzessen süt le a nyári nap sugára” a fűben heverésző juhászbojtárra, Kukoricza Jancsira.