Az egyházi irodalom, a vallásos művelődés a feudális uralkodó osztály érdekeit szolgálta, társadalmi bázisa mégis kiszélesedett: a középkor tömegkultúrája lett. A feudális erők érdekeiket vallásos köntösbe öltöztették, ugyanakkor az antifeudális mozgalmak is vallásos köntösben jelentkeztek. A laikus mozgalmak nem támadták az egyház intézményét, csak át akarták formálni. Az eretnekmozgalmak viszont nyíltan egyházellenesek voltak, és a feudalizmus…
Ismertető
Az Ismertető kategóriában ismeretterjesztő írások gyűjteménye található különféle témákban: életrajzok, pályaképek, irodalmi műfajok és irányzatok ismertetése, folyóiratok, korstílusok, mitológiai történetek, irodalmi viták, verstani fogalmak magyarázata, valamint irodalomelméleti kiegészítések. A kategória bejegyzései tanulást segítő kiegészítő anyagként szolgálnak diákok és tanárok számára, támogatják az irodalom megértését és az ismeretek elmélyítését.
Az óda műfaja
Az óda mai fogalmunk szerint fenséges tárgyról szóló, ünnepélyes, emelkedett hangnemű költemény. Témája többnyire magasztos, terjedelme hosszabb, és törekszik az érzelmi hatásosságra. Általában van valamilyen fontos üzenete, egy eszmét vagy gondolatot bont ki. (szólhat pl. a kortársakhoz a példaadás szándékéval). Szerkezete és ritmikája bonyolult…
Klasszicizmus az irodalomban (ismertető írás)
A felvilágosodás korának két uralkodó stílusirányzata volt: a klasszicizmus és a szentimentalizmus. Utóbbival külön esszében foglalkozunk, ennek az írásnak a klasszicizmus a témája, melyről kizárólag irodalmi vonatkozásban fogunk beszélni (de természetesen létezett más művészeti ágakban is, festészetben, szobrászatban, építészetben, zenében stb.).
Berzsenyi egyénisége és költői világa
Nemeskürty István szerint, aki monográfiájában új megvilágításba kívánta helyezni Berzsenyi Dániel alakját, kevés költővel bánt el olyan igazságtalanul a magyar irodalomtörténet, mint éppen Berzsenyivel. Számos félreértés nyomán alakult ki az a Berzsenyi-kép, amely makacsul tartja magát a köztudatban, és amely elég egyoldalú, torz ítélet a „niklai remete” fölött.
Berzsenyi és Kölcsey vitája: a „goromba recenzió” hátteréről
Berzsenyi Dániel nem volt termékeny költő: élete végéig mindössze 137 verset írt, utolsó húsz évében pedig teljesen elhallgatott. A viszonylagos költői terméketlenségnek lehettek személyes okai: a gazdálkodó élet sok gondja-baja, rokoni perpatvarok, pereskedés stb. kötötték le energiáit. Egyik levelében ő maga írta, hogy a mindennapi gondok…
Az elégia mint irodalmi műfaj (ismertető leírás)
Elégián ma a líra műnemébe tartozó, viszonylag hosszabb terjedelmű, fájdalmas, szomorú hangulatú költeményt értünk. Az elégiában a lírai én magába fordul, saját lelkét, emlékeit szemléli, nyugodtan, részletezve, vagy bánatosan vagy panaszkodva. Igaz, nem lehet a műfajt kizárólag hangulata szerint meghatározni, hiszen…
Csokonai és Lilla (Vajda Julianna) szerelmének története
sokonai szerelmi költészetében több női név is felbukkan: már egész fiatalon írt verseket Laura és Róza nevű hölgyekhez, akiknek kiléte meglehetősen bizonytalan. Az irodalomtörténészek feltételezik, hogy Rozália neve alatt például Csokonai mesterének, Földi Jánosnak feleségét, Weszprémi Juliannát sejthetjük, akit a költő felköszöntött
A felvilágosodás kora és eszméi
A felvilágosodás eszmerendszere, a 18. századra jellemző új világszemlélet a polgári társadalom kialakulását segítette elő. Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus szerint a felvilágosodás döntötte meg a századok óta uralkodó tekintélyelvűséget: az ember kiszabadult abból a gyámoltalan helyzetből, hogy csak valaki más irányítása alatt tudjon gondolkodni.