Homérosz Odüsszeia című műve a Kr. e. 8. század végén keletkezett. Egyike annak a két eposznak, amellyel az európai irodalom kezdetét veszi (a másik az Iliász). A hagyomány szerint Homérosz idősebb korában alkotta. A szerző. Homéroszról nem sokat tudunk, a fennmaradt adatok nem megbízhatóak. Hét életrajza is ismert, de mind anekdotákra és kitalációkra épül. Többé-kevésbé …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (elemzés)
Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című műve 1833-ban keletkezett. Ma már talán kevésbé ismert, de nagyon sokáig a legismertebb, legnépszerűbb magyar versek egyike volt. Első sora („A vadász ül hosszú méla lesben”) szállóigévé lett. A mű egy régi monda verses feldolgozása. A történetet sokan feldolgozták, egyes változatokban Szép Ilonka pórleány, máshol bányászlány, aki Mátyás király iránti …
Kalevala (elemzés)
A Kalevala egy gyűjtemény, amely a finnek történelem (írásbeliség) előtti korából való és a finn nép szájról szájra hagyományozódó epikus énekeit (runók), lakodalmas dalait és varázsmondásait tartalmazza. Ezeket az ősi szövegeket a XIX. században szerkesztették egységbe (tehát egy újraalkotott szövegről van szó). A Kalevala anyagát Elias Lönnrot vidéki orvos szerkesztette össze azokból a népköltészeti anyagokból, …
Szophoklész: Oidipusz király (elemzés)
Szophoklész Oidipusz király című műve a Kr. e. 420-as évek elején keletkezett. Alapja a thébai mondakör, cselekménye időben előbb történik, mint az Antigoné című tragédiáé – gyakorlatilag az Antigoné történelmi-mondai előzményeit tartalmazza. Ugyanakkor Szophoklész mintegy 20 évvel később alkotta meg, mint az Antigonét. Utolsónak az Oidipusz Kolónoszban című tragédiát írta meg, amelynek cselekménye időben a …
Gilgames-eposz (elemzés)
A Gilgames-eposz az i.e. 3. évezredben keletkezett a mezopotámiai Uruk városában. Az emberiség egyik első epikus műve. Uruk városa a mai Dél-Irak területén található, egykor dél-mezopotámiai város volt, a mezopotámiai kultúra egyik vezető ereje. Az uruki mondakör i.e. 4-3. évezred körül jött létre. A Gilgames-eposz is ebből a mondakörből származik. Tehát egy monda vagy mítosz …
Szent István intelmei Imre herceghez (elemzés)
A Szent István intelmei Imre herceghez az 1010-es évek első felében készült, amikor Imre még gyermek volt – erre a prológus (bevezetés) utal. Más feltevés szerint 1020 körül keletkezett, esetleg 1020 és 1031 között. Az biztos, hogy 1031 előtt kellett íródnia, mert 1031-ben Imre herceg meghalt (István királynak meg kellett érnie a gyermeke halálát). A …
Szent Margit legendája (elemzés)
Árpád-házi Szent Magit legendája valószínűleg 1271-ben keletkezett. Az első latin nyelvű változatot közvetlenül Margit halála után írták, később 1310 körül kibővítették és lefordították magyar nyelvre. A ránk maradt szöveg egy kései másolat 1510-ből, amelyet Ráskai Lea domonkos rendi kódexmásoló apáca készített. Külön kódexben található. Szent Margit (1242-1271) élete: 1242-ben született Klissza várában, Dalmáciában, ahová szülei, …
Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (elemzés)
Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című műve 1834-ben keletkezett. Az 1837-ben megindult folyóirat, az Athenaum közölte folytatásokban. Az alig 40 lapos, vékony könyvecske Kölcsey utolsó éveinek legnagyobb alkotása. A címben szereplő Kölcsey Kálmán a szerző Ádám nevű öccsének árván maradt fia, a mű keletkezése idején csak 9 éves volt. Felnőve később honvédként harcolt az 1848-1849-es …
Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz (elemzés)
Vas István Óda a tegnapi asszonyokhoz című verse 1960-ban keletkezett. Először a Kortárs júniusi számában jelent meg 1960-ban. Kötetben 1965-ben látott napvilágot, s a kötet nyitó verse lett. Szerepe meghatározó azért is, mert a kötet címét – Földalatti nap – a vers záróképe adja. A mű jelentőségét hamar felismerték: reprezentatív antológiák állandó darabja lett. Fiatalkori …
Dsida Jenő: Nagycsütörtök (elemzés)
Dsida Jenő Nagycsütörtök című verse 1933-ban keletkezett. A költő második, Nagycsütörtök című kötetének címadó verse és reprezentatív darabja. A kötet az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg Kolozsváron 1933-ban. A kiemelkedő formaérzékkel rendelkező, saját hangjára rátalált, kora és régiója szellemi életében jeles szerepet vállaló Dsida ebben a kötetében vallásos (katolikus) világszemléletéről tesz tanúbizonyságot. Mivel szívbeteg …