Ady Endre

TALÁLATOK: 41 - 44 találat listázása a(z) 44 találatból
Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: Páris, az én Bakonyom (elemzés)

A Páris, az én Bakonyom 1906-ban íródott. A Vér és arany című Ady-kötetben jelent meg A magyar Messiások című versciklus részeként. Ady szembeállítja a szabad Párizst, a szabad nyugatot a zűrös Magyarországgal. Párizs minden álmot megvalósít: a szépség, a fény, a gazdagság, a szabadság és a kultúra városa, Magyarország ellenben kicsi, szegény, elmaradott, szellemtelen és …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: A magyar Messiások (elemzés)

A magyar Messiások című vers 1907-ben keletkezett. Ady Vér és arany című kötete második ciklusának címadó verse. Típusa szerint magyarságvers. Ady a ciklus verseiben (amelyek legtöbbje én-vers) a magyar valósággal, a kijózanító realitással néz szembe és birkózik meg. A versben Ady elszántsága kap hangot. Úgy érzi, hiábavaló a küzdelem, a cél elérése teljesen reménytelen, mégsem …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: A Hortobágy poétája (elemzés)

A Hortobágy poétája című költemény 1905-ben íródott és 1906-ban jelent meg Ady Endre Új versek című kötetében, abban a kötetben, amely új korszakot nyitott a magyar irodalom történetében. Mivel Adynál nagy jelentősége van annak, hogy a kötetben hol helyezkedik el egy adott vers, érdemes először ezzel a kérdéssel foglalkozni. A Hortobágy poétája A magyar Ugaron …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én… (elemzés)

A Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű, cím nélküli költemény 1905-ben keletkezett, és Ady Endre 1906-os sorsfordító Új versek című kötetének előhangjaként látott napvilágot. A verset, amely magyarázza a kötet címét és megadja a kötet alaphangját, a költő dőlt betűvel is kiemelte. Azonkívül a Góg és Magóg fia vagyok én… előreutal a kötet záró …