Örkény István Tóték című műve kisregényként keletkezett 1964-ben (drámaként 1967-ben), és az író a háborúval kapcsolatos élményét írta meg benne. A fronton tapasztaltakat élete sorsdöntő élményének tekintette, a drámaváltozatban saját frontélményei is megjelennek. Híres nyilatkozata: „Én Tóttal érzek, de az őrnagy is én vagyok.” A Tóték műfaja groteszk dráma, tragikomédia, konfliktusos dráma, címe többes számú …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Babits Mihály: Fekete ország (elemzés)
A Fekete ország 1906-1907-ben keletkezett, a Levelek Iris koszorújából című kötet egyik darabja, amely jól mutatja, milyen fontos volt Babits számára az Írisz jelképezte sokszínűség, tarkaság, változatosság. Visszariadt a színtelenségtől és a sötétségtől (mert a sötétben nem látszanak a színek). A Fekete ország ihletője Edgar Allen Poe egy fantasztikus novellája, melynek címe Arthur Gordon Pym …
Ady Endre: Párisban járt az Ősz (elemzés)
A Párisban járt az Ősz című vers 1906 augusztusában keletkezett Párizsban, s az 1907-es Vér és arany című kötet A Halál rokona című első ciklusában kapott helyet. Ez az egyik legismertebb és legszebb költemény Ady halál-motívumot tartalmazó versei közül. A költő még csak 29 éves volt, amikor ezt a verset írtra. Messze járt még az …
Honoré de Balzac: Goriot apó (elemzés)
A Goriot apó 1834-ben íródott. Először folytatásokban jelent meg egy folyóiratban még ugyanabban az évben, 1834-ben, majd nem sokkal ezután könyv alakban is napvilágot látott. Balzac ekkor 35 éves volt, és már régóta vágyott az irodalmi sikerre, amely addig nem adatott meg neki. A Goriot apóval végre sikerült elnyernie a közönség szeretetét.
Ady Endre: A fekete zongora (elemzés)
A fekete zongora a Vér és arany című kötet A Halál rokona című ciklusának záró verse. 1907-ben íródott Dunavarsányban, a Vészi-kastélyban, Léda anyjának temetése után (tehát egy halálélmény ihlette). Özvegy Brüll Samuné, született Stern Cecília 1907. július 3-án halt meg Nagyváradon. Lédát, aki ekkor már állapotos volt (gyermeket várt Adytól) egy távirat hívta vissza Párizsból …
Petőfi Sándor Felhők-ciklusa
A Felhők-cíklus 1845 novembere és 1846 márciusa között keletkezett Szalkszentmártonban a szülői háznál és 66 kisebb költeményt tartalmaz. Nyolc vers a ciklusból 1846. március 19-én jelent meg a Pesti Divatlapban, a teljes ciklus pedig 1846. április 23-án látott napvilágot. Megjelenésekor zavarba ejtette a korabeli kritikusokat és olvasókat…
Ady Endre: Sírni, sírni, sírni (elemzés)
A Sírni, sírni, sírni című vers 1906-ban jelent meg a Vér és arany című kötet A Halál rokona című ciklusában. Ez a vers Ady nihilt idéző halálköltészetének egyik legjellegzetesebb darabja. Valamiféle abszurditásérzést tartalmaz, mivel nem a halál, hanem az élet üressége a riasztó benne: a halál csak ürügy Adynak, hogy az élet értelmetlenségéről, kiszámíthatatlanságáról írjon. …
Ady Endre: Az ős Kaján (elemzés)
Az ős Kaján című vers 1907-ben a Vér és arany kötet Az ős Kaján című ciklusában jelent meg a ciklus címadó, középső verseként (középső versként a kötet kitüntetett helyén áll). Először a Budapesti Napló közölte 1907. február 24-én. Az ős Kajánt Révész Béla szerint Ady 1907 elején Párizsban írta egy nyugtalan, borozással töltött, átmulatott éjszaka …
Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének / Sem utódja, sem boldog őse… (elemzés)
A Sem utódja, sem boldog őse… kezdetű vers (amelyet Szeretném, ha szeretnének címen is szoktak emlegetni, pl. Király István Ady-monográfiájában is így szerepel) 1909-ben íródott, s a Nyugat 1909. júliusi számában (a 14. számban) jelent meg először, majd a Szeretném, ha szeretnének című verseskötet címadó, programadó és bevezető költeménye lett. A versnek eredetileg nem volt …
Kármán József: Fanni hagyományai (elemzés)
A Fanni hagyományai a 18. századi magyar epika legjelentősebb alkotása, amelyet esztétikai szempontból máig értékesnek tartunk. Kármán József saját szépirodalmi folyóiratában, az Urániában jelent meg először 1794-95-ben, az író nevének feltüntetése nélkül, három folytatásban. Kármán rendkívül tehetséges író, kiváló stiliszta és merész gondolkodó volt, a magyar szentimentalizmus jeles képviselője.