A Negyedik ecloga 1943. márc.15-én íródott, a tervezett eklogaciklus része. Ekkor Radnóti második alkalommal volt munkaszolgálaton, így ott a versben az erős fenyegetettség érzése, a közeledő pusztulás tudata. Azt mondhatjuk, hogy a Negyedik ecloga a halálfélelem miatt való kétségbeesés verse. A mű a költő és a hang párbeszéde. A költő szövege tiltakozás, a hangé érvelés. …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Weöres Sándor: Háromrészes ének (elemzés)
A Háromrészes ének 1943-ban keletkezett és a Harmadik szimfónia című kötetben jelent meg. A költőnek határozottan szándéka, hogy rátaláljon saját létezésének a költészet által megfogható alakjaira. Egyéniségtől független, sőt, az egyéniség mélyén rejtőző közös emberi lét megragadása a célja. Barátai, kutatásai, levelezése, fordításai, versei mind arra törekszenek, hogy megfejtsék, hogyan ragadható meg a mindannyiunkban közös, …
Berzsenyi Dániel: Horác (elemzés)
Berzsenyi Dániel Horác című verse 1799 körül keletkezett Sömjénben. Akárcsak Nikla, Sömjén is egy civilizációtól elzárt, poros falucska volt, távol a szellem világától, a kulturális pezsgéstől. A költőnek tudomásul kellett vennie, hogy erre az elszigetelt életre van kárhoztatva. Gazdálkodott a birtokán, és jó gazda volt, de a környezet nem volt megfelelő arra, hogy intellektuális éhségét …
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga (elemzés)
A Hetedik ecloga az utolsó időszak verse, Radnóti legtragikusabb verseinek egyike, a bori notesz egy darabja, amelyet Radnóti 1944 júliusában írt a bori munkatáborban. Radnótit és fogolytársait Szerbiába vitték kőtermelésre, útépítésre. A tábornak Lager Heidenau volt a neve, és Žagubica fölött a hegyekben helyezkedett el. Innen a táborból küldte haza verseit a költő. A Hetedik …
József Attila: Levegőt! (elemzés)
A Levegőt! 1935-ben született, nagy ívű vers. Keletkezésének apropója, hogy az 1935-ös országgyűlési választáson szándékosan erőszakkal megbuktatták Bajcsy-Zsilinszky Endrét saját falujában, Tarpán. (Az emberek félelmére alapoztak). Nincs, aki a költőnél jobban megértené az idők szavát. A fasizmus akkor nőtt és virágzott, és voltak népboldogító, nagy kérdésekre választ adó, szociális motívumai is. Tehát úgy indult, hogy …
Babits Mihály: Cigány a siralomházban (elemzés)
A Cigány a siralomházban jóval 1919 után született, és a bomlasztó folyamatot, a sivárságot, a rossz társadalmi helyzetet tükrözi. Az istenek halnak, az ember él című kötetben jelent meg 1929-ben. A címben reminiszcenciát találunk (a reminiszcencia jelentése költői átérzés, más költőelődöktől, művészektől való áthatás, átvétel): Vörösmarty verse jut eszünkbe, A vén cigány. Ugyanakkor ehhez a …
Arany János: Toldi (elemzés)
Arany János Toldi című műve 1846-ban keletkezett (fél év alatt) és 1847-ben jelent meg. Nagyobb siker aligha volt azelőtt a magyar irodalomban. A mű szerzőjét egy csapásra az irodalom első vonalába emelte. Keletkezéstörténet: 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett (kitétel volt a népies forma és tartalom), melyen magyar és történelmi témájú elbeszélő költeménnyel (költői beszély) …
Juhász Gyula: Anna örök (elemzés)
Az Anna örök 1926-ban keletkezett, tehát egy kései versnek számít Juhász Gyula Anna-versei között. Sokan úgy tartják, ez az egyik legszebb verse a magyar irodalomnak. Emlékeztet Vajda János Ginához írt verseire (pl. Húsz év múlva), amelyek ugyanilyen típusú szerelmet mutattak be. Vajdáé is és Juhász Gyuláé is egy beteljesületlen, fájón elmúlt szerelem, amelyet visszatekintő, emlékező …
Babits Mihály: A lírikus epilógja (elemzés)
A lírikus epilógja 1903 júniusában keletkezett, Babits legkorábbi verseinek egyike. Első kötetének, a Levelek Írisz koszorújából című kötetnek záró darabjaként jelent meg 1909-ben. Babits dőlt betűvel is kiemelte. Egyfajta költői utószóként funkcionál a kötetben. A kötet nyitó versének, az In Horatiumnak ellenverseként is olvasható, mivel mindkét szöveg arra kérdez rá, hogy lehetséges-e a művészi megismerés, …
József Attila: Tiszta szívvel (elemzés)
A Tiszta szívvel 1925-ben keletkezett, és József Attila harmadik, Nincsen apám, se anyám című kötetében jelent meg 1929-ben. A vers első sora tehát megegyezik a kötet címével. Ez József Attila egyik leghíresebb verse. Az a bizonyos vers, amely miatt eltanácsolta a szegedi egyetemről (és a tanári pályától) Horger Antal tanár úr. Végül a költő önként …