A Babaszoba című drámát Ibsen 1879-ben írta Rómában, ahová hazája, Norvégia elhagyása után költözött (27 évig élt külföldön). A Babaszobát modern polgári drámának szokás nevezni, mivel szereplői polgárok, és témája a polgári élet egyik sajátos jelensége, egy magánéleti válság, az ún. élethazugság. Középpontjában egy házasság áll, amelyben mindkét fél szerepet játszik…
Olvasónapló
Az Olvasónapló kategóriában kötelező és ajánlott olvasmányokhoz készült részletes olvasónaplók és rövidebb tartalmi összefoglalók találhatók. A cselekményleírások segítik a művek megértését, a történet fontos mozzanatainak átlátását, ezzel megkönnyítve a tanulást, valamint a felkészülést dolgozatokra, felelésekre, érettségire.
Arany János: Buda halála (tartalom röviden + műismertető)
A Buda halála Arany János meghatározása szerint „hun rege” 12 énekben, páros rímű tizenkettesekben íródott. A hun nép tragikus pusztulásának kezdeti eseményeit bemutató mű Arany költői tehetségének és a magyar elbeszélő költészetnek egyik legművészibb alkotása. Buda hun király hadvezéri hatalmát öccsére, Etelére ruházta. Idegenek…
Arany János: Toldi szerelme (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi szerelme Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, a Toldi-trilógia középső része, mely azonban jóval később készült el az első (Toldi) és a harmadik (Toldi estéje) résznél. Arany Daliás idők címen kezdte írni 1848-ban és 31 év múlva fejezte be. A mű témája Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska szerelmének szomorú története. Toldi a lovagi tornán barátja, Tar Lőrinc öltözetében…
Arany János: Toldi estéje (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi estéje Arany János 6 énekből álló elbeszélő költeménye, melyet a kritika és a közönség egyaránt elismeréssel, bámulattal fogadott. A Toldi estéje azzal kezdődik, hogy az agg Toldi végzetes sejtelemtől elragadva saját sírját ássa. Ám sorsa az utolsó nagy próbát még tartogatja számára. Még egyszer megvédi nemzete becsületét a már-már győztes, kevély olasz vitézzel szemben.
Arany János: Toldi (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, amely páratlan remeke a magyar elbeszélő költészetnek mind alaki, mind tartalmi tekintetben. Verselésétől (12 szótagú, páros rímű), nyelvétől kezdve cselekményszövéséig, jellemalkotásáig, szerkezetéig, eszmei mondanivalójáig egyaránt kiváló remekmű, amely Kisfaludy Társaság által 1846-ban meghirdetett…
József és testvérei története (cselekmény, elemzés)
A József és testvérei (I. Móz, 37,1-37,36, 39,1-42,38) az ószövetségi Teremtés könyve legszebb, legművészibb története, amely szinte már önálló „kisregénnyé” kerekedik ki. Cselekmény: Józsefék tizenketten vannak testvérek. József a kedvenc fia apjának, Jákobnak, mert öregkorában szülte neki a kedvenc felesége, Ráchel. Ezért Józsefnek az apja szép, tarka ruhát csináltatott. Józsefet gyűlölik a testvérei, amiért apjuk …
Katona József: Bánk bán (elemzés+cselekmény)
Katona Józsefet egyműves szerzőnek tartja az irodalomtörténet, mivel művei közül csak a Bánk bán jelentős. A Bánk bán 1815-ben keletkezett. A Döbrentey Gábor által szerkesztett Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki, és Katona elküldte művét a pályázatra, de nemcsak hogy nem nyert, még meg sem említették az értékeléskor.
Katona József: Bánk bán (olvasónapló)
Ottó herceg és Bíberách beszélgetéséből megtudjuk, hogy Ottó el akarja csábítani Melindát, Bánk bán feleségét. Szavaiból érezhető, hogy nem tartja sokra a női nemet, és magát Melindát sem. Szerinte minden asszony gyenge, egyik se tud ellenállni a kísértésnek, egyik se hűséges a férjéhez és „Melinda is csak asszony.” Bíberách figyelmezteti gazdáját, hogy Melinda férje…
Honoré de Balzac: Goriot apó (olvasónapló)
A regény egy penzió leírásával kezdődik, amelynek neve Vauquer-ház, és amely Párizs külvárosában található a Neuve-Sainte-Geneviève utcában. Ez a környék a város legocsmányabb és legsivárabb kerülete: sötét, komor, csendes és unalmas. A penzió is mocskos, dohos, penészes és büdös hely, amely kispénzű embereknek kínál szállást olcsón.
Kármán József: Fanni hagyományai (olvasónapló)
Az Uránia szerkesztőjének előszava. Kiderül belőle, hogy egy ismeretlen beküldte a szerkesztőséghez egy fiatal lány naplóját és leveleit. A szerkesztőnek tetszett, ezért úgy döntött, hogy leközli a lapban. Annál is inkább, mert szerinte az egyszerű emberek is megérdemlik, hogy emléket állítsanak nekik, ha olyan szeretetre méltók voltak, mint ennek a történetnek a hősnője.