TALÁLATOK: 1 - 2 találat listázása a(z) 2 találatból
Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Késő vágy, Országháza, Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Csongor és Tünde, Szép Ilonka, Zalán futása
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Az emberek (elemzés)

Vörösmarty Mihály Az emberek című verse 1846-ban keletkezett. Irodalmunk egyik legelkeseredettebb, az emberi fajt és a történelmet legreménytelenebbnek látó alkotása. Gyulai Pál 1866-os Vörösmarty-monográfiája óta többen úgy tartják, hogy a vers megírásának legközvetlenebb kiváltója az 1846-os galíciai felkelés volt, melynek során a lengyel függetlenségért fegyvert ragadó Habsburg-ellenes nemeseket a bécsi udvar az elégedetlen galíciai (lengyel …

Vörösmarty Mihály portréja, versei: Szózat, Ábránd, A merengőhöz, Liszt Ferenchez, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Előszó, A vén cigány, Szép Ilonka
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Az emberek (elemzés)

A magyar költészetben sok pesszimista, kétségbeesett hangulatú vers van, de Az emberek szinte mindegyiken túltesz. Érdekes a költő életművében elfoglalt helye, hiszen a reformkor kétségekkel vívódó, ugyanakkor tettekre mozgósító költeményeivel egy időben született, ugyanakkor pesszimizmusa a szabadságharc után írt, reménytelenséget árasztó versekkel rokonítja.