Kölcsey Ferencnek fellépésétől kezdve meghatározó szerepe volt a reformkor kulturális és politikai életében. Eszményei, magatartása és költői-közéleti szerepvállalása az 1848 előtti magyar polgárosodás és nemzetté válás szolgálatában állt. A haza sorskérdései foglalkoztatták, tudósított az országgyűlésről, tevékenyen részt vett a közügyekben. Munkássága a magyar irodalom…
pályakép
Arany János munkássága (pályakép)
Arany János a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Lírája sok évszázados irodalmi hagyományaink betetőzője és összegzője. Nemcsak költő volt, hanem a Világos utáni magyar irodalmi élet egyik fő szervezője is, valamint drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Tehát nemcsak költői, hanem…
Kármán József munkássága (pályakép)
Kármán József legfontosabb munkája a Fanni hagyományai c. levélregény, amely az Uránia 2. és 3. számában jelent meg először. Tartalmát Fanninak, egy vidéki nemesház leányának napi feljegyzései és báró L.-néhez írott levelei adják. Története röviden: Fanni mogorva apja, rideg szívű mostohája és elkényeztetett mostohatestvérei között teljesen elhagyatottnak érzi magát…
Kufstein hatása Batsányi életére és költészetére
Az irodalomtörténészek hellyel-közzel egyetértenek abban, hogy Batsányi János volt a legjobb magyar lírikus azon költők közül, akik Balassi Bálint halála és Csokonai Vitéz Mihály feltűnése között éltek. Nagyságára ékes bizonyíték az, hogy olyan témákat dolgozott fel, illetve olyan kérdésekre keresett választ, amelyeket később legnagyobb költőink legjobb alkotásaikban is boncolgattak.
Berzsenyi egyénisége és költői világa
Nemeskürty István szerint, aki monográfiájában új megvilágításba kívánta helyezni Berzsenyi Dániel alakját, kevés költővel bánt el olyan igazságtalanul a magyar irodalomtörténet, mint éppen Berzsenyivel. Számos félreértés nyomán alakult ki az a Berzsenyi-kép, amely makacsul tartja magát a köztudatban, és amely elég egyoldalú, torz ítélet a „niklai remete” fölött.
Berzsenyi és Kölcsey vitája: a „goromba recenzió” hátteréről
Berzsenyi Dániel nem volt termékeny költő: élete végéig mindössze 137 verset írt, utolsó húsz évében pedig teljesen elhallgatott. A viszonylagos költői terméketlenségnek lehettek személyes okai: a gazdálkodó élet sok gondja-baja, rokoni perpatvarok, pereskedés stb. kötötték le energiáit. Egyik levelében ő maga írta, hogy a mindennapi gondok…