Szondi két apródja

TALÁLATOK: 1 - 2 találat listázása a(z) 2 találatból
Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Szondi két apródja (elemzés)

A Szondi két apródja 1856-ban keletkezett Nagykőrösön, és már megjelenésekor felismerték kivételes jelentőségét. A drégelyi vár ostroma (1552) régi toposz volt a magyar irodalomban, már Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte (Budai Ali basa históriája), és megörökítette a „két énökös apród” alakját is. Arany többször is feldolgozta a témát, de a legjobban a Szondi két apródja …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Szondi két apródja (elemzés)

A Szondi két apródja 1856 júniusában íródott történelmi témájú ballada. A nagykőrösi korszakban alkotott remekmű Arany egyik legtragikusabb, legsűrítettebb, legtömörebb balladája. Egyes vélemények szerint összes balladája közt ez a csúcs. Arany ebben a művében a hősies helytállás nagyszerűségét és a hazához való rendületlen hűséget mutatja fel nemes példa gyanánt.