A Jó éjszakát! 1924-ben keletkezett és a költő utolsó, posztumusz (halála után megjelent), Lélektől lélekig című kötetében kapott helyet, annak utolsó verseként. Mint a címéből is látszik, búcsúvers. A gyógyíthatatlan betegségben, tüdőbajban szenvedő Tóth Árpád életének utolsó évtizede már a halálra való készülődés jegyében telt. Búcsúzott a fiatalságtól és az élettől is. Betegsége mellett a …
Tóth Árpád
Tóth Árpád: Lélektől lélekig (elemzés)
A Lélektől lélekig 1923-ban keletkezett. Tóth Árpád utolsó (már halála után megjelent) kötetének címadó darabja. Az 1920-as években Tóth Árpád költészetében hangsúlyosabb lett a fájdalmas én-líra, hiszen anyagilag létbizonytalanságban élt és a háború utáni nehéz időkben nem volt munkája, ezért mellőzöttnek érezte magát (Hatvany Lajos folyóirata, az Esztendő, amelynél a költő segédszerkesztő volt, többé már …
Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú (elemzés)
Az Esti sugárkoszorú 1923-ban keletkezett és az 1928-as Lélektől lélekig című posztumusz kötetben jelent meg. A magyar hitvesi költészet egyik legszebb darabja. Az 1920-as években, a trianoni összeomlást követően a pesszimizmus és az elkeseredés uralta a magyar közgondolkodást, és ezt tükrözte a művészet is. Csupán a szerelmi költészetben jelent meg némi melegség és életöröm. Tóth …
Tóth Árpád: Körúti hajnal (elemzés)
A Körúti hajnal 1923-ban keletkezett. Tóth Árpád, bár Debrecenben nőtt fel, élete nagy részében Budapesten lakott, és ebben a versében is a pesti környezetet festi meg. Az Est című lap munkatársaként dolgozott, így a háborút követő létbizonytalanság után újra volt megélhetése, s életébe a boldog házasság és kislánya születése is hozott némi örömet. Ugyanakkor a …
Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz (elemzés)
Az Elégia egy rekettyebokorhoz 1917-ben keletkezett nagy vers, melyet Tóth Árpád az első világháború idején a pusztítások hatására írt. A beteg, túlérzékeny költőt nagyon megviselte a háború miatti aggodalom, egészségi állapota is sokat romlott, szanatóriumi kezelésre szorult. Rettenetes csapásként élte meg a háborút, és reménytelennek látta a jövőt. A versben a vérontás ellen tiltakozik, s …
Tóth Árpád: Rímes, furcsa játék (elemzés)
A Rímes, furcsa játék 1916-ban keletkezett vers, amely míves, furcsa szavakat ötvöz, mint ékszereket. A Lomha gályán című kötetben jelent meg 1917-ben. A vers nagyon cizellált alkotás, Tóth Árpád legbravúrosabb formamutatványainak egyike. Címzettje Lichtmann Anna, a költő későbbi felesége, aki kezdő tisztviselő volt Debrecenben, ahol a költő is lakott. 1911-ben ismerkedtek össze. Először csak barátok …
Tóth Árpád: Hajnali szerenád (elemzés)
A Hajnali szerenád 1912 júliusában jelent meg a Nyugat 14. számában, majd az 1913-as Hajnali szerenád című gyűjteményes kötet címadó verse lett. A költő első korszakának egyik jellemző alkotása, melyre világirodalmi minták (a francia szimbolista-expresszionista lírikusok) is hatottak, de ezek az idegen formák a költő saját érzéseihez, lelki alkatához idomultak. Tóth Árpád formateremtő leleményét is …
Tóth Árpád: Meddő órán (elemzés)
A Meddő órán 1908-ban keletkezett, Tóth Árpád első kötetében (Hajnali szerenád) jelent meg 1913-ban. A költő viszonylag fiatalon halt meg, s egész életére rányomta bélyegét súlyos tüdőbetegsége és a nyomor határát súroló szegénysége. A betegség előre jelezte a tragikus véget: Tóth Árpád érezte, hogy fiatalon fog meghalni, és a végzet baljós előérzete beleivódott gondolataiba és …