Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című verse 1844-ben keletkezett. Vörösmarty költészetének és egyben a magyar romantika irodalmának egyik csúcsteljesítménye, egész líránk egyik legmonumentálisabb alkotása. Jelentőségét már a kortársak is felismerték: a Pesti Divatlap 1845. évi első száma vezető helyen közölte. Életrajzi háttér: egy unalmas akadémiai ülés. A költő az Akadémia könyvtárában felkereste régi barátját, Toldy …
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
A vén cigány című versét Vörösmarty egyik ismerősének, Egressy Galambos Sámuelnek szentkirályi pusztáján kezdte írni 1854-ben. A művet elsőként Kemény Zsigmond közölte a Pesti Napló 1855-ös évfolyamában. Azóta ez a költemény az egyik legtöbbet emlegetett magyar vers lett. Kezdő és gyakorlott szavalók is szívesen előadják, mert a sokféle értelmezési lehetőség miatt…
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
Vörösmarty Mihály A vén cigány című verse 1854 nyarán keletkezett. Az öreg költő utolsó befejezett költeménye, hosszú hallgatás után született. Vörösmarty „hattyúdalaként” tartják számon. Történelmi háttér: az 1848-as szabadságharc elvesztése az a történelmi élmény, amely ihlette a verset, és amelyet nemzeti katasztrófaként élt meg Vörösmarty. A korabeli aktualitások megjelennek a műben, a rengeteg szenvedés, amit …
Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés)
Az eszmeileg meghaladhatatlan nagy költemény, a Gondolatok a könyvtárban után Vörösmarty, hogy ne olyan művet alkosson, amely visszalépés lenne, és ne is ismételje önmagát, a gondolatiság logikája helyett az intuíció erejére támaszkodott. A reménység helyett ezúttal a reménytelenség volt a múzsája: reményvesztés és intuíció frigyéből született meg egyik legnagyobb verse…
Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés)
Vörösmarty Mihály Előszó című verse 1850-1851 telén Baracskán keletkezett, legalábbis az irodalomtörténészek egy része szerint. A vers első három szava („Midőn ezt írtam”) és címe (Előszó) szó szerint utal arra, hogy Vörösmarty a költeményt egy másik, korábban keletkezett műve elé szánta bevezetőnek. Ám abban nincs egyetértés a kutatók között, hogy melyik volt ez a mű. …
Vörösmarty Mihály: Emlékkönyvbe (elemzés)
Az Emlékkönyvbe című vers megírásával egy hölgy akkoriban szokásos kérésének tett eleget Vörösmarty. Akkoriban a hölgyek ugyanis az emlékkönyvükbe írattak jeles emberekkel. Egy kis emlékversről van tehát szó, azonban úgy sikeredik, hogy a célnak nem felel meg. A témája miatt ugyanis nem emlékkönyve való. Ezt maga a költő is észreveszi, de annyira el van keseredve, …
Vörösmarty Mihály: Országháza (elemzés)
Az Országháza című vers 1846-ban íródott, Vörösmarty a Nemzeti Kör vagy Ellenzéki Kör egyik ülésén olvasta fel. A mű elsőként a Pesti Hírlapban jelent meg, amelyet Kossuth indított 1841-ben. Vörösmarty akkor írta ezt a verset, amikor az országgyűlést Pozsonyból Pestre helyezték, de nem volt pénz az országház megépítésére. A nemességből senki nem akart erre – …
Vörösmarty Mihály: Az emberek (elemzés)
A magyar költészetben sok pesszimista, kétségbeesett hangulatú vers van, de Az emberek szinte mindegyiken túltesz. Érdekes a költő életművében elfoglalt helye, hiszen a reformkor kétségekkel vívódó, ugyanakkor tettekre mozgósító költeményeivel egy időben született, ugyanakkor pesszimizmusa a szabadságharc után írt, reménytelenséget árasztó versekkel rokonítja.
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (elemzés)
Vörösmarty költészetének, sőt az egész magyar lírának egyik legmonumentálisabb alkotása, csúcsteljesítménye a vers. A Gondolatok a könyvtárban és Vörösmarty későbbi nagy versei (Az emberek, Előszó, A vén cigány) abban hasonlítanak, hogy a költő mindegyikben azonosul az emberiség sorsával, történelmének dilemmáit a legszemélyesebb formában éli át.
Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez (elemzés)
Az 1840-es évek elején Vörösmarty hazafias költészete a tetőpontjára ért. Ennek hátterében a Habsburg-önkényuralom enyhülése és az általános reménykedés légköre áll. Az 1839-40-es országgyűlés eredményei, Kossuth Lajos börtönből való kiszabadulása, fellépése, harckezdése ugyanis lelkes politikai atmoszférát hozott létre.