Vörösmarty Zalán futása című eposza 1825-ben keletkezett. A 25 éves költő a nemzet tanítója kívánt lenni, mert az a hit éltette, hogy a régi erények feltámasztásával a nemzet ősi dicsősége is helyreállítható. Történelmi háttér: 1823-ban csapott legmagasabbra a magyar nemesség elégedetlensége a bécsi udvarral szemben. A nemesi vármegyék többsége megtagadta Bécs újabb alkotmányellenes rendeletének végrehajtását …
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (elemzés)
Vörösmarty Szép Ilonkája a legérzelemtelibb, „leghamvasabb” magyar versek egyike. Az ihletet Bajza József és Kisfaludy Károly hasonló témájú művei adták a költőnek. A hősnő alakjában a szentimentalizmus nőideálját fogalmazta meg, így a vers egyfajta lírai búcsú a szentimentalizmustól, melynek témáit, hangvételét épp ekkortájt kezdte száműzni költői világából.
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (elemzés)
Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című műve 1833-ban keletkezett. Ma már talán kevésbé ismert, de nagyon sokáig a legismertebb, legnépszerűbb magyar versek egyike volt. Első sora („A vadász ül hosszú méla lesben”) szállóigévé lett. A mű egy régi monda verses feldolgozása. A történetet sokan feldolgozták, egyes változatokban Szép Ilonka pórleány, máshol bányászlány, aki Mátyás király iránti …
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (elemzés)
A Csongor és Tünde 1827 tavasza és 1830 ősze között íródott, nyomtatásban 1831-ben jelent meg Székesfehérváron (a pesti cenzor megtagadta a nyomtatási engedélyt – ma sem világos, hogy miért –, a székesfehérvári cenzor azonban, Vörösmarty egyik volt tanára, megadta). A költő első korszakának remekműve, egyetlen igazán jó drámája. Ekkor már megjelent Vörösmarty híressé vált eposza, …
Vörösmarty Mihály: A merengőhöz (elemzés)
A merengőhöz az egyik legszebb magyar szerelmes vers. 1843-ban íródott, Vörösmarty menyasszonyi ajándékul vitte Laurának a lány lakhelyére, a Komárom megyei Csepre. A költő 43 éves volt a házasság idején, Laura 20, és a lány tétovázott, igent mondjon-e, mert Vörösmarty sokkal idősebb volt nála és az anyagi helyzete sem volt rózsás. A költő már-már örökre …
Vörösmarty Mihály: Ábránd (elemzés)
Vörösmarty Mihály Ábránd című verse 1843-ban keletkezett. Szauder József szerint a világirodalom egyik legszebb romantikus szerelmi költeménye. Életrajzi háttér: amikor Vörösmarty 1841-ben megismerte az akkor 18 éves Csajághy Laurát, a lányban a boldogság reményének utolsó lehetőségét látta meg. Laura Bajza József feleségének a testvére volt, Vörösmarty pedig egy házban lakott Bajzáékkal, s náluk étkezett. A …
Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba (elemzés)
Vörösmarty Mihály A Guttenberg-albumba című verse 1839-ben keletkezett. A könyvnyomtatás feltalálásának 400 éves évfordulóját ünnepelte Vörösmarty ezzel a verssel, amelyet egy Johannes Gutenberg emlékére Németországban kiadandó album számára készített. Ez az album egy válogatáskötet, egy Gutenberg-emlékkönyv volt. A szerkesztők a kor neves költőit kérték fel, hogy írjanak bele verseket, számos országból, számos nyelven. Vörösmartytól is …
Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés)
Vörösmarty Mihály Szózat című költeménye 1836-ban keletkezett. A költő ezzel a versével kapcsolódott be a reformkor küzdelmeibe. A Szózatnak nemcsak irodalmi jelentősége van, hanem emberi közösségekre tett hatása is felbecsülhetetlen érték, mivel megtartó erőt jelentett és jelent a magyarság számára. Nemzeti énekünk, mely a magyarok azonosságtudatát testesíti meg (akár a Himnusz). Történelmi háttere az 1832-36-os …
Vörösmarty Mihály: Késő vágy (elemzés)
Vörösmarty Mihály Késő vágy című verse 1839-ben keletkezett. A költő szerelmi lírájának egyik legszebb darabja. Akkor íródott, amikor Vörösmarty számára az első szerelem már nem volt több puszta emléknél, mégis sokáig tovább élt költészetében. A verset az Etelka-élményhez szokta kötni az irodalomtörténet, bár Tóth Dezső monográfiájában felveti azt a gondolatot, hogy esetleg lehetett Etelka után, …
Vörösmarty Mihály: Az emberek (elemzés)
Vörösmarty Mihály Az emberek című verse 1846-ban keletkezett. Irodalmunk egyik legelkeseredettebb, az emberi fajt és a történelmet legreménytelenebbnek látó alkotása. Gyulai Pál 1866-os Vörösmarty-monográfiája óta többen úgy tartják, hogy a vers megírásának legközvetlenebb kiváltója az 1846-os galíciai felkelés volt, melynek során a lengyel függetlenségért fegyvert ragadó Habsburg-ellenes nemeseket a bécsi udvar az elégedetlen galíciai (lengyel …