A prózai szövegekhez használt középkori terminusok
- kolon: a mondatértékű része egy prózai szövegnek.
- komma: vessző, kettőspont
- isocolon: így nevezzük azt a jelenséget, amikor a kolónok szerkezete megegyezik. Tehát azonos a szerkezete a mondatnak (mondattani párhuzamosság).
- homoeoteleuton: azonosvégűség (rím) – egy mondatszerkezet hasonló véggel végződik. Ez egyhangúvá teszi a szöveget, ha mérték nélkül használják. Ismétlésen és párhuzamosságon alapul.
A középkori prózai szövegek típusai
Rímes próza. A próza első változata a rímes próza volt. A rímes prózában nagy számban találhatók ismétlések (Anonymus is rímes prózában írt).
prosimetrum: ez a próza is rímeken alapul, de nemcsak a mondat végén lehet rím. Azaz nem számít a mondat mint egység a rímelés szempontjából.
Ritmikus próza (13. század). Az antik időmértékes verselésből örökölt verslábak vannak a mondat végén, ezek a cursusok.
cursus: az antik időmértékes verselésből örökölt verslábak, amelyek nem hosszú-rövid szótagokra épülnek, hanem a hangsúly és a hangsúlytalanság határozza meg őket. Példák:
- spondeus: a szó hangsúlya az utolsó előtti szótagon van (pl. „mater” szó).
- daktilus: a hangsúly az utolsó előtti – hátulról a harmadik – szótagon van (pl. „perseverenci” szó, jelentése: kitartás).
Ez határozza meg az időmértéket (a magyarban nem lehet visszaadni, mert a magyar nyelvben a szó első szótagja a hangsúlyos).
A Szent Gellért-szövegnek két része van: az egyik rímes próza, a másik ritmikus próza (utóbbi Szent Gellért halála után íródott).
A középkor irodalmának egyházi műfajai
- legendák – A legenda szó jelentése: „(fel)olvasandó”, ami a szöveg használatának jellegére utal.
A legendák a keresztényüldözések idején alakultak ki. Első válfajuk latin terminusa az acta (jegyzőkönyv): bírósági tárgyalások épületes célra átfogalmazott, stilizált változata.
- passió (szenvedéstörténet) – A vértanúság leírása. Legkésőbbi változata Szent Gellértről szól.
A keresztényüldözések megszűnése után ez a két műfaj elvesztette létjogosultságát. Érdemes elolvasni Robert Southern könyvét (A nyugati egyház és társadalom a középkorban). A kereszténység sok tekintetben szellemileg a Római Birodalom örököse volt. Visszahódította a régi római provinciákat is (pl. Dácia).
Későbbi műfajok:
- vita (életleírás) – a legenda új típusa. A szent életében és halála után tanúsított szentségét és csodáit mutatja be. Az antik szónoklattan és életrajz elemei jelennek meg benne.
- miracula (a csodák leírása) – a szentté avatás leírásához kötődik, de az életleírásba is belefolyik.
Ezek nem élesen elkülönülő műfajok.
Az áttekintő jegyzetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
