A bonyodalom az epikus művek második szerkezeti egysége, amely az expozíció (az alapszituáció bemutatása) után következik, és ahol kibontakozik a konfliktus. A fogalmat főként regények és drámai művek kapcsán használjuk. A bonyodalom a cselekmény fontos eleme, amely elindítja a történetet azzal, hogy felborítja a korábbi nyugalmi állapotot, és ezáltal a szereplőket cselekvésre készteti. Fokozatosan bemutatja …
Irodalom
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! (elemzés)
Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című kisregénye 1946-ban keletkezett. Wass Albert (1908-1998): erdélyi író, szerkesztő, irodalmi szervező. Erdélyben született a Kolozs vármegyei Válaszúton. Kolozsváron járt iskolába, 1926-ban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémián végezte és gazdászoklevelet szerzett. Stuttgartban is járt egyetemre és Párizsban is járt a Sorbonne-ra, és erdőmérnöki és vadgazdaság-igazgatási …
Az alliteráció fogalma, fajtái és szerepe a költészetben
Az alliteráció latin eredetű szó (alliteratio = „betűismétlés”), magyar elnevezése: „előrím, élrím”. Meghatározása röviden: a szókezdő hangok összecsengése. Betűrímnek is nevezik, de ez a megnevezés pontatlan, hiszen a hangok összecsengésének sajátos formájáról van szó, ahol nem a sorvégi, hanem a szavak elején vagy belsejében levő hangok térnek vissza. Definíció Az alliteráció ugyanazon hang, főleg mássalhangzó …
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül (olvasónapló)
Elemzés a műről ITT. Előszó Az író, Karinthy próbálja megmagyarázni, hogy miért is írta meg ezt a történetet. Kényszert érzett, ami olyan volt, mint egy második betegség. A közvetlen lökést azonban egy újságcikk adta, amelyben megvádolták, hogy csak reklámot csinál magának a betegségével. Így aztán nekifogott a könyvnek, hogy megcáfolja ezt az állítást. Budapest, …
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül (elemzés)
Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című műve 1937-ben jelent meg a Pesti Naplóban folytatásokban. (Olvasónapló ITT.) Karinthy Frigyes (1887-1938): humorista, regényíró, költő, kritikus, műfordító. Budapesti tisztviselő családból származott, amely fogékony volt a művészetek iránt. A hat gyerekből két lány festő lett, Karinthy pedig író, és mindannyian kitűntek nyelvtehetségükkel. Különféle iskolákban tanult, de a Markó …
Nibelung-ének (elemzés)
A Nibelung-ének a lovagi irodalom kialakulásához kötődik. A lovagi kultúra volt a középkorban az első olyan kultúra, amely nem vallásos célt tűzött maga elé, vagyis világias színezetű volt. (Persze ettől még a keresztény világnézetbe illeszkedett.) A lovagi kultúra a főúri udvarokban fejlődött ki, és arisztokratikus jellegű volt. Csak a kiválasztott kevesek vehettek részt benne, konkrétan …
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (olvasónapló)
Első fejezet A narrátor E/1. személyben mesél Esti Kornélról, akivel gyerekkorában elválaszthatatlan jó barátok voltak, de már 10 éve megszakadt a kapcsolatuk. Esti Kornél teljesen ellentéte a narrátornak, már gyerekként is az volt. Semmirekellő, hanyag, pimasz fiú volt, rossz hatással volt a narrátorra, ezért el is tiltották tőle a szülei. Ők ennek ellenére is barátkoztak. …
Krúdy Gyula Szindbád-kötetei (elemzés)
Az alábbi elemzés összefoglalóan tárgyalja Krúdy Szindbád-ciklusait, a főhős változását, jellemfejlődését az egyes novellaciklusok között. (Konkrét novellák elemzése ITT) Az elemzés vázlata: Bevezetés, Szindbád-kötetek Szindbád jelleme A Szindbád-novellák hangulata, hangneme, stílusa Szindbád ifjúsága kötet Szindbád utazásai kötet Szindbád: a feltámadás kötet Szindbád megtérése kötet Szindbád Krúdy legismertebb hőse, nevét az Ezeregyéjszaka hajósáról kapta. Alakja …
Krúdy Gyula novellái (elemzés)
A bejegyzés vázlata: Bevezetésként Krúdy Gyuláról (a novelláival összefüggésben) Krúdy novellái (rövid ismertető írás) A hídon – Negyedik út (elemzés) Utolsó szivar az Arabs Szürkénél (elemzés) A hírlapíró és a halál (rövid elemzés) Az ember, aki mustármag volt (rövid elemzés) Krúdy Gyula Nyíregyházán született polgári családban, első novellája (Miért ölte meg Káin Ábelt?) megjelenésekor még …
Krúdy Gyula: Utolsó szivar az Arabs Szürkénél (olvasónapló)
A novella egy ezredes életének utolsó napját meséli el. A Kaszinó, amelynek tagja, megbízza, hogy öljön meg párbajban egy újságírót, aki cikkében megsértette a Kaszinót. Az ezredes nem ismeri, akit meg kell ölnie, csak annyit mondanak neki, hogy az újságíró olyan szegény, hogy tepertőt vacsorázik esténként a tíz körmével, és mivel jó borra nem telik …