TALÁLATOK: 1 - 10 találat listázása a(z) 723 találatból
Jókai Mór,, az Egy magyar nábob és Az arany ember szerzője
Elemzés

Jókai Mór: Egy magyar nábob (elemzés)

Jókai Mór életéről, munkásságáról ITT olvashatsz. (Ismertető tartalma: Jókai élete, indulása, alkotói pályaszakaszai, művei, írásművészete jellemzői, életműve, irodalomtörténeti helye, fogadtatása, jelentősége, utóélete.) Jókai Mór Egy magyar nábob című regénye 1853-54-ben keletkezett. Az író folytatást is írt hozzá Kárpáthy Zoltán címmel, így a két regény együtt kétrészes sorozatot, dilógiát alkot. Téma: a régi és az új …

Jókai Mór,, az Egy magyar nábob és Az arany ember szerzője
Érdekesség

Jókai jellemábrázolása – tényleg egysíkúak (jók vagy gonoszak) a Jókai-figurák?

Jókai jellemábrázolását illetően sokáig úgy vélekedett az irodalomtudomány, hogy Jókai hősei vagy angyalian jók, vagy ördögien gonoszak, így a művek lényegében a jó és a rossz harcát mutatják be (ezért nevezték el Jókait „nagy mesemondó”-nak). Margócsy István irodalomtörténész szerint azonban Jókai hősei egyáltalán nem egysíkúak, hanem kiismerhetetlenek és titokzatosak, és nem a jó vagy rossz …

Jókai Mór,, az Egy magyar nábob és Az arany ember szerzője
Olvasónapló

Jókai Mór: Egy magyar nábob (olvasónapló)

fejezet: Egy különc 1822-ből Egy négylovas hintó elakad a sárban a Somogy megyei Törikszakad csárda előtt. Bús Péter, a kocsmáros a csárda előtt pipázva nézi, nem siet oda segíteni. Közben az út másik oldaláról a csárda elé érkezik egy másik hintó, amelyet tizenkét hajdú és egy parasztszekér kísér. A szekéren két ember és egy gyönyörű …

A bonyodalom fogalma, szerepe az epikus művekben
Ismertető

A bonyodalom fogalma, szerepe az epikus művekben

A bonyodalom az epikus művek második szerkezeti egysége, amely az expozíció (az alapszituáció bemutatása) után következik, és ahol kibontakozik a konfliktus. A fogalmat főként regények és drámai művek kapcsán használjuk. A bonyodalom a cselekmény fontos eleme, amely elindítja a történetet azzal, hogy felborítja a korábbi nyugalmi állapotot, és ezáltal a szereplőket cselekvésre készteti. Fokozatosan bemutatja …

Wass Albert, az Adjátok vissza a hegyeimet! szerzője
Elemzés

Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! (elemzés)

Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című kisregénye 1946-ban keletkezett. Wass Albert (1908-1998): erdélyi író, szerkesztő, irodalmi szervező. Erdélyben született a Kolozs vármegyei Válaszúton. Kolozsváron járt iskolába, 1926-ban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémián végezte és gazdászoklevelet szerzett. Stuttgartban is járt egyetemre és Párizsban is járt a Sorbonne-ra, és erdőmérnöki és vadgazdaság-igazgatási …

Az alliteráció fogalma, fajtái és szerepe a költészetben (illusztráció, szimbolikus kép)
Ismertető

Az alliteráció fogalma, fajtái és szerepe a költészetben

Az alliteráció latin eredetű szó (alliteratio = „betűismétlés”), magyar elnevezése: „előrím, élrím”. Meghatározása röviden: a szókezdő hangok összecsengése. Betűrímnek is nevezik, de ez a megnevezés pontatlan, hiszen a hangok összecsengésének sajátos formájáról van szó, ahol nem a sorvégi, hanem a szavak elején vagy belsejében levő hangok térnek vissza. Definíció Az alliteráció ugyanazon hang, főleg mássalhangzó …

Karinthy Frigyes, a Tanár úr, kérem, a Találkozás egy fiatalemberrel, az Utazás a koponyám körül és az Így írtok ti szerzője
Olvasónapló

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül (olvasónapló)

Elemzés a műről ITT.   Előszó Az író, Karinthy próbálja megmagyarázni, hogy miért is írta meg ezt a történetet. Kényszert érzett, ami olyan volt, mint egy második betegség. A közvetlen lökést azonban egy újságcikk adta, amelyben megvádolták, hogy csak reklámot csinál magának a betegségével. Így aztán nekifogott a könyvnek, hogy megcáfolja ezt az állítást. Budapest, …

Karinthy Frigyes, a Tanár úr, kérem, a Találkozás egy fiatalemberrel, az Utazás a koponyám körül és az Így írtok ti szerzője
Elemzés

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül (elemzés)

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című műve 1937-ben jelent meg a Pesti Naplóban folytatásokban. (Olvasónapló ITT.) Karinthy Frigyes (1887-1938): humorista, regényíró, költő, kritikus, műfordító. Budapesti tisztviselő családból származott, amely fogékony volt a művészetek iránt. A hat gyerekből két lány festő lett, Karinthy pedig író, és mindannyian kitűntek nyelvtehetségükkel. Különféle iskolákban tanult, de a Markó …

Nibelung-ének (illusztráció)
Elemzés

Nibelung-ének (elemzés)

A Nibelung-ének a lovagi irodalom kialakulásához kötődik. A lovagi kultúra volt a középkorban az első olyan kultúra, amely nem vallásos célt tűzött maga elé, vagyis világias színezetű volt. (Persze ettől még a keresztény világnézetbe illeszkedett.) A lovagi kultúra a főúri udvarokban fejlődött ki, és arisztokratikus jellegű volt. Csak a kiválasztott kevesek vehettek részt benne, konkrétan …

Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai, Mint aki a sínek közé esett, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat, Mostan színes tintákról álmodom, Azon az éjjel, Vörös hervadás, Számadás, Őszi reggeli, Esti Kornél éneke, Marcus Aurelius, Ének a semmiről, Édes Anna, Esti Kornél, A kulcs
Olvasónapló

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (olvasónapló)

Első fejezet A narrátor E/1. személyben mesél Esti Kornélról, akivel gyerekkorában elválaszthatatlan jó barátok voltak, de már 10 éve megszakadt a kapcsolatuk. Esti Kornél teljesen ellentéte a narrátornak, már gyerekként is az volt. Semmirekellő, hanyag, pimasz fiú volt, rossz hatással volt a narrátorra, ezért el is tiltották tőle a szülei. Ők ennek ellenére is barátkoztak. …