A bejegyzés vázlata:
- Bevezetésként Krúdy Gyuláról (a novelláival összefüggésben)
- Krúdy novellái (rövid ismertető írás)
- A hídon – Negyedik út (elemzés)
- Utolsó szivar az Arabs Szürkénél (elemzés)
- A hírlapíró és a halál (rövid elemzés)
- Az ember, aki mustármag volt (rövid elemzés)
Krúdy Gyula Nyíregyházán született polgári családban, első novellája (Miért ölte meg Káin Ábelt?) megjelenésekor még nagyon fiatal volt (1892).
Rendkívül termékeny szerző, könnyen és gyorsan írt, és rengeteget. 19 éves korában már félezer novellája volt.
Eleinte még mikszáthos hangulatú novellákat alkotott, de 1910 körül ez megszűnik, és ekkor már nem a Nyírség volt Krúdy fő témája, hanem Pest (1897-ben költözött Pestre).
Első sikerét a Szindbád-novellákkal érte el, az első jelentős közönségsikert azonban A vörös postakocsi c. regényével aratta.
Többnyire kávéházakban írt, alkotásmódja egyedülálló volt. Nincs előzménye a magyar irodalomban, prózája a francia irodalomból és a magyar meseszövésből indul ki.
Műveiben három meghatározó helyszín van: a Nyírség (ahol született), a Felvidék (ahova rokoni kapcsolatok fűzték) és Pest (főleg a Margitsziget és Óbuda, ahol lakott).
A nőkkel bonyolult viszonyban volt, imádta és műveiben imádandóvá tette őket, de mindkét feleségével megromlott a viszonya, mivel nagylábon élt, költséges módon, és emiatt családját örökös pénztelenség sújtotta. Udvarolt, elverte a pénzt, és adósságokat halmozott fel.
Lánya, Krúdy Zsuzsa írt visszaemlékezést Krúdy Gyuláról Apám regénye címmel.
Krúdy novellái
Színes, hangulatos, álomszerű történetek, emlékek, elvágyódások dominálnak benne. Fő stílusirányzat,, amelybe sorolható: a szecesszió, de Krúdy több stílusirányzathoz is kötődik: az impresszionizmus, a szimbolizmus és a szürrealizmus is megjelenik írásaiban. Emellett a korban népszerű freudi lélektan hatása is kimutatható.
Bizarr, groteszk fantasztikumok jelennek meg Krúdynál. Képeivel, kifejezőeszközeivel az író az érzékszerveinkre hat: hangok, ízek, illatok leírásaival. A cselekmény másodlagos, mert már megtörtént a dolog, amiről ír, és csak felidézzük.
A novellák időszerkezete kapcsán a különleges időkezelést is ki szokták emelni. Krúdy sajátos emlékezéstechnikával idézi fel a múltat műveiben. A hagyományos időrend felbomlik, helyette a spontán emlékezés asszociációk útján hív elő külön-külön térhez és időhöz kötött múltbeli eseményeket.
Gyakorlatilag élménypillanatokba tömörített múltat ír le Krúdy, mellérendeléssel – Szegedy-Maszák Mihály ezeket rövid történeteknek nevezi, nem novelláknak. Metaforikus szinten funkcionál.
Az idő fontos tényező, mert nem lehet tudni, mikor múlt és mikor jelen. Egy játék folyik az idővel, folyamatosan változik a múlt és a jelen, nem lehet különbséget tenni.
Ezért azt mondhatjuk, hogy Krúdy novelláit elmosódó tér-és időszerkezet jellemzi. A különböző idősíkokat (a jelent és a múltat) egymásba csúsztatja, a reális és az irreális elemeket egymásra montírozza.
Műveiben kimutatható Bergson hatása is, mivel a külső idő (a narrátor elbeszélésének ideje) és a belső idő (a felidézett múltbeli esemény ideje) nem esik egybe.
A múlt felidézése miatt nosztalgikus hangulat uralja a novellák többségét. Krúdy a régi, letűnt idők értékeinek újrafelfedezésére készteti az olvasót azzal, hogy a 19. század végi „boldog békeidőket” vonzó, értékkel teli világként ábrázolja, szemben saját korával, amelyet lehangolónak érez.
Egy olyan korba vágyott, ahol nemesebb az életforma és tisztább, poétikusabb az emberek magatartása. Így aztán műveiben egy idealizált múltbeli Magyarországot teremtett.
Hősei is a hagyományok, az értékkel teli múlt alakjai, akik rendre kilógnak saját korukból, nemigen élnek benne a társadalomban. Legfontosabb hősei (pl. Szindbád, Rezeda Kázmér) többé-kevésbé az író hasonmásai, alteregói (bár Krúdy nem szerette, ha azonosították őt a műveiben szereplő figurákkal).
Erős hangulatiság, rendkívüli atmoszférateremtés jellemző a műveiben. Írásai nagyon líraiak, dallamosak, zeneiek; stílusában van valami álomszerű lebegés és finom, intim mélabú, amelyre már a kortársak is felfigyeltek. Egy-egy Krúdy-novella olykor nem is több, mint prózában megírt lírai költemény.
Most nézzük egy-egy konkrét novella elemzését!
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!
