A hírlapíró és a halál (elemzés)
Ez a novella az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél c. novella „párja” (kötetben is előtte szerepel), amely az újságíró szemszögéből mutatja be ugyanazt a történetet.
„Széplaki Títusz hírlapírót halálra ítélte a Kaszinó igazgatósága…”, mivel cikket írt a Kaszinóról. Az ítélet végrehajtására kijelölték P. E. G. szolgálaton kívüli huszárezredest, Magyarország legjobb céllövőjét.
A szegény hírlapíró azt gondolja magában, hogy nem született úrnak, de úriember módjára szeretne meghalni, ezért rendel magának jó ruhát, vadászkalapot, botesernyőt, és a kedvenc ételét, főtt marhahúst fogyasztja a párbaj előtt (három kocsmába is elmegy, mire talál egy olyat, ahol van főtt marhahús).
A hírlapíró új külseje, fellépése olyan hatást vált ki az emberekből, hogy a legnagyobb csonthúst kapja, amely a vendéglősnek volt félretéve, de az lemond róla az úri megjelenésű ismeretlen kedvéért.
Közben, mint tudjuk, az ezredes szegényember módjára akarja lelőni a hírlapírót, ezért kivetkőzik magából (civil lesz), és maradékokat, odakozmált, egyszerű ételeket eszik. Mindketten mások lesznek, mint amik, és életmódjukban is felcserélődnek: olyanokat esznek, amiket addig nem.
Mindkét kocsmában János a kiszolgáló, aki az újságírót olyan alázattal szolgálja ki, mint még soha. Ellenben az ezredes Jánosa magasabbrendűnek érzi magát az ezredesnél.
Végül az ezredes golyója nem találja el a hírlapírót, ő viszont lelövi az ezredest, aki belehal a sebesülésébe. Bizonyos utalásokból előre sejteni lehet a végét, hogy a hírlapíró életben marad, és az ezredes lesz az, aki meghal.
Az ember, aki mustármag volt (elemzés)
Világképében egy egészen más Krúdy jelenik meg itt.
A novellákban Krúdynál mindenki mindenkivel felcserélhető. Megjelenik a bizarr fantasztikum is: úgy beszél a betegségekről, mint kézzel fogható árucikkekről.
A novellában két én van, amelyek kiegészítik egymást. A mustár az erős dolog, Firoli úr a savanyúságok közül is mindig az erőset szereti. Mintha azt gondolná, ha erőset eszik, erőssé is válik. És mintha félne is a betegségektől, mintha hipochondriával küzdő ember lenne. Olyan erős akar lenni, mint a mustármag.
Az étvágyát adta cserébe, amikor nem tudott fizetni. Mintha személyiségcsere is lett volna. Átalakult beteg emberré.
Az Éhség allegóriájává válik (az Éhség nagy betűvel íródik néhány helyen). Már nem az ember eszik, hanem az Éhség kebelezi be az embert.
Az ember megkettőzése történik. Van egy ősi énje, amely állati, csak eszik, és van egy polgári énje.
Krúdy tárgyias módon ír le képtelenségeket. Stílusa naturalista. Ez az első abszurd novella a magyar irodalomban (a világirodalomban Franz Kafka volt az, aki tárgyiasan írt le képtelenségeket).
