Jókai jellemábrázolását illetően sokáig úgy vélekedett az irodalomtudomány, hogy Jókai hősei vagy angyalian jók, vagy ördögien gonoszak, így a művek lényegében a jó és a rossz harcát mutatják be (ezért nevezték el Jókait „nagy mesemondó”-nak).
Margócsy István irodalomtörténész szerint azonban Jókai hősei egyáltalán nem egysíkúak, hanem kiismerhetetlenek és titokzatosak, és nem a jó vagy rossz skatulyába illenek.
A kortárs kritika
Már kortársa, Gyulai Pál kritizálta Jókai jellemábrázolását, mert szerinte a Jókai-hősök vagy angyalok, vagy ördögök, és számonkérte rajta a realista lélekábrázolást (szerinte Jókai lélektani képtelenségeket írt).
Ez a fajta értelmezés, melyet a későbbi irodalmárok is átvettek, a realizmus elvárásai szerint közelít a Jókai-művekhez, és a jellemfejlődést, valamint a lélektani hitelességet kéri számon rajtuk.
Maga Jókai is pont a realista érvelés eszközeivel védekezett a kritikák ellen: azt állította, szereplői nem csinálnak olyan dolgokat, amelyek a valóságban nem fordulhatnak elő, sőt, elő is fordultak.
Más kérdés, hogy ezek nem tipikus hősök és tipikus események, hanem ritka karakterek (Jókai hősei, akár jók, akár rosszak, mindig figyelemre méltóak) és ritkán előforduló események, de nem lehetetlenek. Vagyis az ő regényei igenis a valóságot tükrözik vissza. („Hogy rendkívüli alakokat, szokatlan helyzeteket rajzolok: az nem teszi sem a tárgyat, sem az egyént lehetetlenné.”)
Ezzel az érveléssel nem segített magán, hiszen elismerte, hogy a regénynek a való életet kell követnie. Így még több támadásnak tette ki magát.
Hogyan tekintsünk a Jókai-hősökre?
A realizmus regénykoncepciója azonban mára hitelét vesztette, így ma már se a jellemfejlődés, se a pszichologizáló megközelítés hiányát nem lehet Jókai fejére olvasni.
Figuráit se lehet az angyal és ördög séma szerint kategorizálni. Maga Jókai is úgy fogta fel a saját regényvilágát, mint ahol az erkölcsi Jó és az erkölcsi Rossz küzd egymással, s ő maga is e két kategóriába sorolta hőseit.
Pedig ha a Jókai-hősök angyalként vagy ördögként viselkednének, akkor következetesek lennének, követnék az elvárt vagy megszokott mintákat, csakhogy ez egyáltalán nem jellemző rájuk.
Milyenek valójában Jókai hősei?
Jókai hősei mindenekelőtt kiismerhetetlenek és kiszámíthatatlanok, sohasem viselkednek következetesen, és egyáltalán nem homogén erkölcsűek, hanem öntörvényűek és individualisták. Akár jók, akár rosszak erkölcsi szempontból, mindig elutasítják a társadalmi konvenciókat.
Ennélfogva valóban nem típusok, mint a realista regények átlagemberei, hiszen a valóságban ez nem volt tipikus viselkedés, ellenkezőleg, ritka volt.
Jókai hősei nem azzal tűnnek ki, hogy angyalok vagy ördögök, hanem azzal, hogy gátlástalanul konvenció-ellenesek. Ennélfogva a társadalomtól való elkülönülésük a kulcsmozzanat, és nem az erényességük vagy elvetemültségük.
Jókai személyiségfelfogása
Az 1840-es években lezajló nagy esztétikai vita az irányregényről arra bírta Jókait, hogy saját regényeit az irányregény műfajának felélesztéseként határozza meg. Újságszerkesztőként is azt képviselte, hogy regényeivel az irodalmon kívüli hatást akar elérni (elutasítva az önmagáért való, l’art pour l’art irodalmat.
Pedig a Jókai-hősök egyáltalán nem tesznek irányregénybe illő rendkívüli dolgokat, nem képesek megváltani a világot, nem tudnak előidézni társadalmi változást.
Az irányzatosság helyett Jókai figuráiban inkább a többértelműség fedezhető fel. Az egyes szituációkban váratlan, a realista lélektan szerint következetlen módokon reagálnak. A személyiség folytonossága és homogenitása helyett sokféleséget látunk egy-egy szereplő kapcsán.
Se a férfiak, se a nők nem típusok, hanem állandóan változó személyiségek, meghatározhatatlanok, így nincs kulcsunk a jellemükhöz. A jellemük nem stabil, állandóan változik, sokféle, egymással össze nem egyeztethető mozzanatot rejt magában.
Vagyis a Jókai-figurák nem egysíkúak és átlátszóak, épp ellenkezőleg: meghökkentően átlátszatlanok. Az író személyiség-felfogása ugyanis a titokra és a megismerhetetlenségre van orientálva, ami kétértékűséget, állandó kettősséget eredményez.
A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!
