TALÁLATOK: 1 - 10 találat listázása a(z) 155 találatból
allegória (szimbolikus illusztráció)
Ismertető

Az allegória fogalma, fajtái, szerepe az irodalomban

Az allegória görög eredetű szó, jelentése: „másról beszélni, képletes beszéd”. Tehát egy jelképes művészi ábrázolásmódról van szó, amely lírai és elbeszélő művekben is megjelenhet. Definíció: az allegória egy elvont fogalom képi megjelenítése. A klasszikus retorika felfogása szerint az allegória egy hosszabb gondolatsoron vagy a mű egészén végigvitt, következetesen kifejtett metafora vagy megszemélyesítés (pl. Arany János: …

Az epigon fogalma, szerepe az irodalomban
Ismertető

Az epigon fogalma, szerepe az irodalomban

epigon: az epigonoi görög szóból ered, jelentése: utód(ok). Az irodalomban utánzót jelent. Olyan szerző, aki egyik nagy hatású, híres elődjét utánozza kellő eredetiség nélkül, alacsonyabb színvonalon. Az epigon nemcsak egy nagy alkotó egyéniségnek, hanem valamely jelentős irányzatnak is lehet – többnyire jelentéktelen – követője. Az epigonizmus ténye sokszor csak az utókor számára válik nyilvánvalóvá, az …

Ismertető

A groteszk fogalma, a groteszk látásmód

A groteszk kifejezés az olasz grotta (= barlang) szóból ered. Ez a szó a 16. századból való, a Róma környéki barlangok akkor felfedezett szokatlan festményeit nevezték így. A groteszk egy esztétikai minőség, amely világszemléletet fejez ki. A szó jelentése: különös, furcsa, torz, megütközést keltően szokatlan. A groteszk összetett fogalom, több értelmezése van.

Életképek (címlap, első szám)_300px
Ismertető

Az Életképek folyóirat története

Az Életképek vagy Magyar Életképek az Athenaeum mellett az 1840-es évek legnevezetesebb szépirodalmi folyóirata, melyet Frankenburg Adolf szerkesztett. Hat középnagyságú ívből álló, nyolcrét alakú füzet formájában jelent meg havonta és vegyes témájú verses és prózai szépirodalmi alkotásokat tartalmazott. 1844. január 4-én Életképek címen kéthetente megjelenő…

Ismertető

A l’art pour l’art művészetfelfogás az irodalomban

A l’art pour l’art (francia kifejezés, jelentése: művészet a művészetért, kiejtés: „lár pur lár”): a művészetnek olyan felfogására utaló jelszó, amely tagadja a művészet mindenféle hasznos és használó, tanító vagy nevelő, társadalomformáló szerepét. Ezt a jelszót az 1850-es években fogalmazták meg a francia irodalomban. A l’art pour l’art nem önálló, újító stílusirányzat, hanem…

Illusztráció a néma királylány c. palóc népmeséhez
Mese

A néma királylány (palóc népmese)

Egyszer a király elment vadászni. Amint űzte a vadat, kísérő nem tudta követni. Egy idő múlva azon vette magát észre, hogy ráesteledett, eltévedt. Előkapta a vadászkürtjét, belefújt, de nem jött rá válasz. A homályban egy anyóka jelent meg. A király nagyon megörült, hogy élő lelket lát. Nem tudta, hogy az öregasszony boszorkány. Azt mondta neki…

formalizmus - irányzat - brik
Ismertető

A formalizmus mint művészi alkotóelv

A formalizmus egy művészi alkotóelv. Azoknak az esztétikai és művészeti törekvéseknek az elnevezése, amelyek a tartalommal szemben a formai elemeket tekintik nyomatékosabbnak. Eredhet egyes művészi forma abszolút elfogadásából, a formák kanonizálásából, formai megoldások divatos vállalásából, utánzásból. A művészi forma hangsúlyozása gyakran a tartalom rovására…

Petőfi Sándor János vitéz
Ismertető Olvasónapló

Petőfi Sándor: János vitéz (tartalom röviden + műismertető)

A János vitéz Petőfi Sándor elbeszélő költeménye 27 részben, irodalmunk gyöngyszeme. A költő 1844 végén, Vahot Imre Pesti Divatlapjának segédszerkesztőjeként rövid idő alatt írta Pesten, az akkori Hatvani utcában levő lakásán. Nyomtatásban 1845. március 6-án jelent meg. „Tüzessen süt le a nyári nap sugára” a fűben heverésző juhászbojtárra, Kukoricza Jancsira.

Henrik Ibsen, A vadkacsa és a Babaház / Babaszoba / Nóra c. művek szerzője
Olvasónapló

Henrik Ibsen: Babaszoba / Babaház / Nóra (olvasónapló)

Karácsonyra készülődik a család, a hordár meghozza a karácsonyfát. Nóra, a feleség bontogatja a csomagokat. Torvald, a férj kijön a szobájából, beszélgetnek. (A férfi állatneveken becézi a feleségét: „az én kis pacsirtám csivitel odakint?”, „az én kis mókuskám”, „drága kis énekes pacsirtám” stb.). Nóra rejtegeti előle a mandulás puszedlit, mert a férje megtiltotta, hogy édességet…

Henrik Ibsen, A vadkacsa és a Babaház / Babaszoba / Nóra c. művek szerzője
Elemzés Olvasónapló

Henrik Ibsen: Babaszoba (elemzés + cselekmény)

A Babaszoba című drámát Ibsen 1879-ben írta Rómában, ahová hazája, Norvégia elhagyása után költözött (27 évig élt külföldön). A Babaszobát modern polgári drámának szokás nevezni, mivel szereplői polgárok, és témája a polgári élet egyik sajátos jelensége, egy magánéleti válság, az ún. élethazugság. Középpontjában egy házasság áll, amelyben mindkét fél szerepet játszik…