Elégián ma a líra műnemébe tartozó, viszonylag hosszabb terjedelmű, fájdalmas, szomorú hangulatú költeményt értünk. Az elégiában a lírai én magába fordul, saját lelkét, emlékeit szemléli, nyugodtan, részletezve, vagy bánatosan vagy panaszkodva. Igaz, nem lehet a műfajt kizárólag hangulata szerint meghatározni, hiszen…
Irodalom
Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság (verselemzés)
A vers 1797-ben született, ebben az évben ismerkedett meg Csokonai Vajda Juliannával, egy komáromi kereskedő lányával, akit verseiben Lillának nevezett. Ebben az időben a költőnek minden reménye megvolt rá, hogy boldogságra találjon: kilenc hónapon át udvarolt Lillának, aki kedvezően fogadta közeledését, kölcsönös szerelem szövődött közöttük.
Csokonai és Lilla (Vajda Julianna) szerelmének története
sokonai szerelmi költészetében több női név is felbukkan: már egész fiatalon írt verseket Laura és Róza nevű hölgyekhez, akiknek kiléte meglehetősen bizonytalan. Az irodalomtörténészek feltételezik, hogy Rozália neve alatt például Csokonai mesterének, Földi Jánosnak feleségét, Weszprémi Juliannát sejthetjük, akit a költő felköszöntött
A felvilágosodás kora és eszméi
A felvilágosodás eszmerendszere, a 18. századra jellemző új világszemlélet a polgári társadalom kialakulását segítette elő. Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus szerint a felvilágosodás döntötte meg a századok óta uralkodó tekintélyelvűséget: az ember kiszabadult abból a gyámoltalan helyzetből, hogy csak valaki más irányítása alatt tudjon gondolkodni.
Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (verselemzés)
A vers, akárcsak A Magánossághoz című költemény, akkor keletkezett, amikor Csokonai élete zátonyra futott: nyilvánvaló lett, hogy szerelme soha nem lehet az övé, és a megállapodás, a tisztes polgári élet s anyagi biztonság helyett folytatódott zaklatott életvitele (évekig bolyongott a Dunántúlon, barátoknál, ismerősöknél vendégeskedett Keszthelyen, Kaposváron, Nagybajomban).
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (verselemzés)
Csokonai ezt a verset 1798-ban írta Kisasszondon, ahol csaknem egy éven át Sárközy István Somogy megyei alispán kastélyában vendégeskedett. Azért ment Somogy megyébe, hogy Festetics György, Széchényi Ferenc grófok pártfogását kérve állást szerezzen, s megházasodhasson. Tervei azonban füstbe mentek, ráadásul itt, Somogy megyében kapta a hírt, hogy Lilla férjhez ment…
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (verselemzés)
Ez a vers a Vajda Juliannához fűződő szerelem utolsó termése. A verseiben Lillának becézett lánnyal Csokonai 1797-ben ismerkedett meg Komáromban, s kilenc hónapon át udvarolt neki. Lilla, aki egy kereskedő lánya volt, kedvezően fogadta a költő udvarlását, kölcsönös szerelem szövődött köztük. Boldogságuk azonban nem tartott sokáig.
Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem (verselemzés)
A boldogság című vers elemzése kapcsán már említettük, hogy Csokonai Komáromban ismerte meg Vajda Juliannát, és komoly reményeket fűzött ehhez a kapcsolathoz. Számos verset írt a lányhoz, akit a versekben Lillának nevezett, sőt, amikor – az irodalomtörténészek szerint Kisfaludy Sándor Himfyjének hatására – Lilla címen kötetbe rendezte szerelmes verseit…
Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly (verselemzés)
Akárcsak Az estve, a Konstancinápoly is olyan korai Csokonai-vers, amelyet a költő eredetileg iskolai dolgozatként írt meg, majd később átdolgozott, bölcseleti költeménnyé csiszolt. Jelen esetben a mű előzménye az Egy városnak leírása című propozíciós vers. Nem tudjuk egészen biztosan, hogy a ma ismert költemény mikor keletkezett, de valószínű, hogy…
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve (verselemzés)
Az estve egy korai Csokonai-vers, amely eredetileg iskolai dolgozatnak készült: első változata 1789-ben íródott, s ekkor még egyszerű tájvers volt, melyet Csokonai házi feladat gyanánt írt a debreceni kollégium diákjaként. A diákok a poéta szakon versírást is kaptak feladatul: egy téma megverselését, egy évszak, egy táj vagy egy szép gondolat ritmusba, rímekbe helyezését.