Berzsenyi Dánielnek A magyarokhoz címmel írt második ódája 1807-ben keletkezett, és a napóleoni háborúk adják történelmi hátterét. A költő 1797 és 1807 között egész sor közösségi ódát írt (olyan ódát, melyben egy sorsdöntő kérdésben fordul a közösséghez, mint pl. A tizennyolcadik század, A felkölt nemességhez a szombathelyi táborban, 1797, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás, 1805…
Irodalom
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. (verselemzés)
Egyik legismertebb hazafias ódáját Berzsenyi azzal a céllal írta, hogy a magyar nemzetet megmentse, a magyar lelket művelje, a magyarságot szolgálja. Ez a küldetés, amelyet – elfogadva példaképe, Horatius útmutatását – önként felvállalt, a reformkori költők számára a korszellem diktálta kötelesség volt. Nagy, felelősséggel gondolkodó művészeink érezték, hogy amikor alkotnak…
Csokonai Vitéz Mihály: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz (verselemzés)
Költői, műfordítói munkássága mellett Csokonai népdalokat is gyűjtött, s írt olyan költeményeket, amelyekben a magyar parasztdalok nyelve, ízlése jelenik meg. Ezekkel már Petőfi számára készítette elő az utat… A 18. század végén könnyedségre, felszabadultságra volt szüksége költészetünknek: ezt jelzi, hogy a német rokokó költészet, mely ontotta a játékot…
Az elégia mint irodalmi műfaj (ismertető leírás)
Elégián ma a líra műnemébe tartozó, viszonylag hosszabb terjedelmű, fájdalmas, szomorú hangulatú költeményt értünk. Az elégiában a lírai én magába fordul, saját lelkét, emlékeit szemléli, nyugodtan, részletezve, vagy bánatosan vagy panaszkodva. Igaz, nem lehet a műfajt kizárólag hangulata szerint meghatározni, hiszen…
Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság (verselemzés)
A vers 1797-ben született, ebben az évben ismerkedett meg Csokonai Vajda Juliannával, egy komáromi kereskedő lányával, akit verseiben Lillának nevezett. Ebben az időben a költőnek minden reménye megvolt rá, hogy boldogságra találjon: kilenc hónapon át udvarolt Lillának, aki kedvezően fogadta közeledését, kölcsönös szerelem szövődött közöttük.
Csokonai és Lilla (Vajda Julianna) szerelmének története
sokonai szerelmi költészetében több női név is felbukkan: már egész fiatalon írt verseket Laura és Róza nevű hölgyekhez, akiknek kiléte meglehetősen bizonytalan. Az irodalomtörténészek feltételezik, hogy Rozália neve alatt például Csokonai mesterének, Földi Jánosnak feleségét, Weszprémi Juliannát sejthetjük, akit a költő felköszöntött
A felvilágosodás kora és eszméi
A felvilágosodás eszmerendszere, a 18. századra jellemző új világszemlélet a polgári társadalom kialakulását segítette elő. Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus szerint a felvilágosodás döntötte meg a századok óta uralkodó tekintélyelvűséget: az ember kiszabadult abból a gyámoltalan helyzetből, hogy csak valaki más irányítása alatt tudjon gondolkodni.
Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (verselemzés)
A vers, akárcsak A Magánossághoz című költemény, akkor keletkezett, amikor Csokonai élete zátonyra futott: nyilvánvaló lett, hogy szerelme soha nem lehet az övé, és a megállapodás, a tisztes polgári élet s anyagi biztonság helyett folytatódott zaklatott életvitele (évekig bolyongott a Dunántúlon, barátoknál, ismerősöknél vendégeskedett Keszthelyen, Kaposváron, Nagybajomban).
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (verselemzés)
Csokonai ezt a verset 1798-ban írta Kisasszondon, ahol csaknem egy éven át Sárközy István Somogy megyei alispán kastélyában vendégeskedett. Azért ment Somogy megyébe, hogy Festetics György, Széchényi Ferenc grófok pártfogását kérve állást szerezzen, s megházasodhasson. Tervei azonban füstbe mentek, ráadásul itt, Somogy megyében kapta a hírt, hogy Lilla férjhez ment…
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (verselemzés)
Ez a vers a Vajda Juliannához fűződő szerelem utolsó termése. A verseiben Lillának becézett lánnyal Csokonai 1797-ben ismerkedett meg Komáromban, s kilenc hónapon át udvarolt neki. Lilla, aki egy kereskedő lánya volt, kedvezően fogadta a költő udvarlását, kölcsönös szerelem szövődött köztük. Boldogságuk azonban nem tartott sokáig.