A kapitány lánya a 18. századi Oroszországban játszódik, a történetet Pjotr Andrejics Grinyov alhadnagy meséli el egyes szám első személyben. A könyv az ő emlékirata. Mottóként minden fejezet elején szerepel egy idézet valamilyen orosz szerzőtől vagy népdalból. 1. fejezet: A gárdaaltiszt A regény elején a főhős fiatalkorát és családját ismerhetjük meg. Hősünk …
Irodalom
Kölcsey Ferenc: Himnusz. A magyar nép zivataros századaiból (verselemzés)
Kölcsey Ferenc nem hagyott hátra túl sok lírai alkotást, de ő a legszentebb magyar költemény szerzője, és a 19. század egyik mintaszerű alakja, aki a közéletben is a Himnusz szellemiségének megfelelő feladatot vállalt. Irodalomtörténeti hatása hallatlanul nagy. Tépelődő, öngyötrő hajlamú költő volt. Ugyanolyan elszigetelten élt Csekén, mint Berzsenyi Niklán…
Az óda műfaja
Az óda mai fogalmunk szerint fenséges tárgyról szóló, ünnepélyes, emelkedett hangnemű költemény. Témája többnyire magasztos, terjedelme hosszabb, és törekszik az érzelmi hatásosságra. Általában van valamilyen fontos üzenete, egy eszmét vagy gondolatot bont ki. (szólhat pl. a kortársakhoz a példaadás szándékéval). Szerkezete és ritmikája bonyolult…
Klasszicizmus az irodalomban (ismertető írás)
A felvilágosodás korának két uralkodó stílusirányzata volt: a klasszicizmus és a szentimentalizmus. Utóbbival külön esszében foglalkozunk, ennek az írásnak a klasszicizmus a témája, melyről kizárólag irodalmi vonatkozásban fogunk beszélni (de természetesen létezett más művészeti ágakban is, festészetben, szobrászatban, építészetben, zenében stb.).
Berzsenyi egyénisége és költői világa
Nemeskürty István szerint, aki monográfiájában új megvilágításba kívánta helyezni Berzsenyi Dániel alakját, kevés költővel bánt el olyan igazságtalanul a magyar irodalomtörténet, mint éppen Berzsenyivel. Számos félreértés nyomán alakult ki az a Berzsenyi-kép, amely makacsul tartja magát a köztudatban, és amely elég egyoldalú, torz ítélet a „niklai remete” fölött.
Berzsenyi és Kölcsey vitája: a „goromba recenzió” hátteréről
Berzsenyi Dániel nem volt termékeny költő: élete végéig mindössze 137 verset írt, utolsó húsz évében pedig teljesen elhallgatott. A viszonylagos költői terméketlenségnek lehettek személyes okai: a gazdálkodó élet sok gondja-baja, rokoni perpatvarok, pereskedés stb. kötötték le energiáit. Egyik levelében ő maga írta, hogy a mindennapi gondok…
Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (verselemzés)
Beteljesületlen élet, megvalósulatlan vágyak költője volt Berzsenyi Dániel, akinek életét elsősorban a várakozás töltötte ki: várt a kortársak, a társadalom megértésére, elismerésére, várt egy lelki társra. Sok gondolata maradt kimondatlan, sok vágya maradt kiéletlen. Nem élhetett a költői hivatásnak, de még a „niklai remeteként” is tudott olyat alkotni, ami…
Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (verselemzés)
Berzsenyi első költői korszakát, mint tudjuk, ódák jellemezték: a nemesi világnézet égisze alatt magasztalta a Habsburgokat és az elmaradott, korlátolt magyar nemességet, amelyet nagynak és dicsőségesnek látott. Aztán érte néhány keserű tapasztalat: a napóleoni háborúk a fél világot felforgatták, és bebizonyították, hogy az öröknek hitt feudális rend nem megingathatatlan.
Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-Aljától (verselemzés)
Bár Kazinczy Ferenc ódaköltőnek szánta Berzsenyi Dánielt, elégiái is jelentősek. 1804 körül kezdte írni azt a 8-10 verset, amelynek alaptémája a mulandóság, az idő múlása – ezeket ma elégiának tekintjük, de maga Berzsenyi nem nevezte annak, mert nem disztichonban íródtak. Elsősorban nem a halálfélelem szólal meg elégiáiban, hanem inkább a kiégés és az elmagányosodás.
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (verselemzés)
Berzsenyi Dániel nagyjából 23-24 éves lehetett, amikor ezt a verset megírta (1799 körül). Fiatalkori viszontagságai ekkor értek véget, életkörülményei megváltoztak. Ennél a versnél, mivel létösszegző műről van szó, különösen fontos szemügyre venni, hogyan élte meg a költő mindazt, ami vele történt, ezért tárjuk fel először a költemény életrajzi hátterét!