A Zrínyi dala sötét, komor hangulatú vers. Kölcsey borúlátó költő volt, akit a közéleti kudarcok és csekei elszigeteltsége mély pesszimizmusba sodortak. Látta, hogy a konzervatív erők ellenállnak a szükséges reformoknak (nemzeti függetlenség, jobbágyfelszabadítás), az első reformországgyűlés kudarccal ért véget, így a költőt egyre jobban nyomasztotta a nemzethalál víziója.
Irodalom
Vörösmarty Mihály: Ábránd (verselemzés)
Az Ábránd a magyar romantika egyik legszebb szerelmes költeménye, amely egy örökzöld, általános emberi élethelyzetet mutat be: a szerelmes férfiét, aki mindenét feláldozná azért, hogy kedvese viszontszeresse. Van valami tragikus a viszonzást sóvárgó, soha be nem teljesülő vágyban, ami kiérződik a költeményből.
Babits Mihály: Jónás könyve (elemzés)
Ady halála után Babits Mihály akarva-akaratlanul is irodalmi vezér lett, hiszen 1929-től ő szerkesztette a Nyugatot és a szegény sorsú írókat támogató Baumgarten Alapítványnak is kurátora volt. Sok fiatal alkotó ragaszkodott hozzá, pl. Radnóti Miklós és Illyés Gyula is. Akkora befolyása, tekintélye volt, mint egykor Kazinczy Ferencnek vagy Vörösmarty Mihálynak.
Vörösmarty Mihály: Szózat (verselemzés)
Vörösmarty Mihály nem véletlenül lett a magyar hazafias líra nagy alakja: a hazafias érzést, a nemzeti öntudatot otthonról hozta, szinte az anyatejjel szívta magába. Édesapja elszegényedett kisnemes volt (a család ősei a 17. század közepén szereztek nemességet), rokonai egyszerű foglalkozásokat űztek (egyik nagybátyja strázsamester volt, a másik csősz). Birtokuk nem lévén…
Arany János: Toldi estéje (elemzés)
Arany János, a magyar romantika nagy költője, a Toldival robbant be az irodalmi köztudatba 1847-ben. A művel megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát és jeles költőtársa, Petőfi Sándor barátságát is. A Toldi-trilógia 3. része, a Toldi estéje 1847-48 fordulóján született, alig néhány hónappal a Toldi után. Hangulata, életszemlélete mégis egészen más.
Albert Camus: Közöny (olvasónapló)
Az első mondatból m egtudjuk, hogy a főhős anyja aznap meghalt, vagy talán az előző napon, narrátorunk nem is tudja pontosan. „Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan.” A főszereplő, akinek a neve egyelőre nem derül ki, sürgönyt kapott attól a menhelytől (idősek otthonától), ahol édesanyja élt. Elég érzéketlenül fogadja az anyja halálhírét…
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (verselemzés)
Kölcsey halála évéből, 1838-ból való a vers, tehát utolsó nagy költeményéről van szó. Természetesen nem utolsó műnek szánta (végül utolsó előtti lírai alkotása lett), hanem még készült egy nagy műre, de mivel egy gyors lefolyású, váratlan betegségben elhunyt, a Zrínyi második éneke lényegében pályája befejező, összegző műve lett.
Jean Racine: Phaedra (olvasónapló)
A Phaedra Racine előszavával kezdődik, amelyben a szerző elmondja, hogy a tragédia témáját Euripidésztől kölcsönözte. Szerinte Phaedra karaktere nem véletlenül volt népszerű az ókorban, és nem véletlenül van sikere most is, hiszen megvan benne minden, amivel Arisztotelész szerint a tragikus hősnek rendelkeznie kell, hogy egyszerre együttérzést és irtózatot is keltsen.
Sütő András: Csillag a máglyán (olvasónapló)
A szerző a világtörténelem egyik kiélezett időszakát eleveníti fel, és azokat a kérdéseket vizsgálja, amelyek a 20. század emberét nagyon foglalkoztatták: történelmi haladás és reakció, forradalom és reform, hatalom és erkölcs, forradalmi eszme és gyakorlat. A műben nem a cselekmény, hanem kifejezetten a párbeszédek dominálnak és a gondolatok a hangsúlyosak, ezért nehéz…
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (verselemzés)
Kölcsey megfoghatatlan, elvont ideálokért rajongó költő volt. Ennek következményeként elégedetlenség, meghasonlás lett a sorsa. Mivel céljait nem érhette el és vágyai nem elégülhettek ki, fásult közönybe, pesszimizmusba zuhant, ami épp a vágyott ideálokat tagadtatta meg vele. Kiábrándult abból a hitéből is, hogy a világot a rend, igazság, tudatos célszerűség igazgatja.