Vörösmarty Mihály nem véletlenül lett a magyar hazafias líra nagy alakja: a hazafias érzést, a nemzeti öntudatot otthonról hozta, szinte az anyatejjel szívta magába. Édesapja elszegényedett kisnemes volt (a család ősei a 17. század közepén szereztek nemességet), rokonai egyszerű foglalkozásokat űztek (egyik nagybátyja strázsamester volt, a másik csősz). Birtokuk nem lévén…
Irodalom
Arany János: Toldi estéje (elemzés)
Arany János, a magyar romantika nagy költője, a Toldival robbant be az irodalmi köztudatba 1847-ben. A művel megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát és jeles költőtársa, Petőfi Sándor barátságát is. A Toldi-trilógia 3. része, a Toldi estéje 1847-48 fordulóján született, alig néhány hónappal a Toldi után. Hangulata, életszemlélete mégis egészen más.
Albert Camus: Közöny (olvasónapló)
Az első mondatból m egtudjuk, hogy a főhős anyja aznap meghalt, vagy talán az előző napon, narrátorunk nem is tudja pontosan. „Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan.” A főszereplő, akinek a neve egyelőre nem derül ki, sürgönyt kapott attól a menhelytől (idősek otthonától), ahol édesanyja élt. Elég érzéketlenül fogadja az anyja halálhírét…
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (verselemzés)
Kölcsey halála évéből, 1838-ból való a vers, tehát utolsó nagy költeményéről van szó. Természetesen nem utolsó műnek szánta (végül utolsó előtti lírai alkotása lett), hanem még készült egy nagy műre, de mivel egy gyors lefolyású, váratlan betegségben elhunyt, a Zrínyi második éneke lényegében pályája befejező, összegző műve lett.
Jean Racine: Phaedra (olvasónapló)
A Phaedra Racine előszavával kezdődik, amelyben a szerző elmondja, hogy a tragédia témáját Euripidésztől kölcsönözte. Szerinte Phaedra karaktere nem véletlenül volt népszerű az ókorban, és nem véletlenül van sikere most is, hiszen megvan benne minden, amivel Arisztotelész szerint a tragikus hősnek rendelkeznie kell, hogy egyszerre együttérzést és irtózatot is keltsen.
Sütő András: Csillag a máglyán (olvasónapló)
A szerző a világtörténelem egyik kiélezett időszakát eleveníti fel, és azokat a kérdéseket vizsgálja, amelyek a 20. század emberét nagyon foglalkoztatták: történelmi haladás és reakció, forradalom és reform, hatalom és erkölcs, forradalmi eszme és gyakorlat. A műben nem a cselekmény, hanem kifejezetten a párbeszédek dominálnak és a gondolatok a hangsúlyosak, ezért nehéz…
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (verselemzés)
Kölcsey megfoghatatlan, elvont ideálokért rajongó költő volt. Ennek következményeként elégedetlenség, meghasonlás lett a sorsa. Mivel céljait nem érhette el és vágyai nem elégülhettek ki, fásult közönybe, pesszimizmusba zuhant, ami épp a vágyott ideálokat tagadtatta meg vele. Kiábrándult abból a hitéből is, hogy a világot a rend, igazság, tudatos célszerűség igazgatja.
Alekszandr Szergejevics Puskin: A kapitány lánya (tartalom) – olvasónapló
A kapitány lánya a 18. századi Oroszországban játszódik, a történetet Pjotr Andrejics Grinyov alhadnagy meséli el egyes szám első személyben. A könyv az ő emlékirata. Mottóként minden fejezet elején szerepel egy idézet valamilyen orosz szerzőtől vagy népdalból. 1. fejezet: A gárdaaltiszt A regény elején a főhős fiatalkorát és családját ismerhetjük meg. Hősünk …
Kölcsey Ferenc: Himnusz. A magyar nép zivataros századaiból (verselemzés)
Kölcsey Ferenc nem hagyott hátra túl sok lírai alkotást, de ő a legszentebb magyar költemény szerzője, és a 19. század egyik mintaszerű alakja, aki a közéletben is a Himnusz szellemiségének megfelelő feladatot vállalt. Irodalomtörténeti hatása hallatlanul nagy. Tépelődő, öngyötrő hajlamú költő volt. Ugyanolyan elszigetelten élt Csekén, mint Berzsenyi Niklán…
Az óda műfaja
Az óda mai fogalmunk szerint fenséges tárgyról szóló, ünnepélyes, emelkedett hangnemű költemény. Témája többnyire magasztos, terjedelme hosszabb, és törekszik az érzelmi hatásosságra. Általában van valamilyen fontos üzenete, egy eszmét vagy gondolatot bont ki. (szólhat pl. a kortársakhoz a példaadás szándékéval). Szerkezete és ritmikája bonyolult…