Gesták. A gesta szó eredete: gero (= visel valamit, cselekszik valamit). Res gestae jelentése: „viselt dolgok” (gesta – egyes szám, gestae – többes szám).
A gesta a klasszikus antik retorikából ered. Az elbeszélésnek három fajtája volt:
- fabula (mese) – semmi köze a valósághoz
- argumentum – akár meg is történhetne: a szituáció reális, akkor is, ha nem valósul meg
- historia (res gestae) – viselt dolog, azaz ami megtörtént.
A történetírói munkák stílusa: historiana stílus – hogyan kell fogalmazni egy történetírói munkában? Legyen a szöveg:
- rövid
- igaz (a valóság legyen benne)
- világos (a megfogalmazás érthető legyen)
A mese stílusa pont az ellenképe ennek:
- hosszú, bőlére eresztett
- hamis (nem kell a valóságot tartalmaznia)
- zavaros (homályos megfogalmazású)
Krónikák. A krónika időrendben történő leírás (a gesta nem törekszik az időrendiségre). A krónika a kezdetektől mondja el valaminek a történetét (pl. egy nép történetét az emberiség kezdeteitől vezeti le).
A krónika elődje a kolostori évkönyvek műfaja (leírták benne, hogy abban az évben mi történt). P. mesternél a Képes Krónikában is van évkönyv jellegű rész.
Az évkönyvekből és a történetírásból alakulnak ki a helyi krónikák és a világkrónikák.
Magyarországon a Képes Krónika mellett több más variáció is létezett. Történetírói rekonstrukció: sok krónika nincs meg, és csak következtetni lehet rá a Képes Krónikából.
Képes Krónika. Ritmikus prózában íródott. Álláspontja a kereszténység korai szakaszára jellemző. Kiemeli a magyarok barbárságát, többnejűségét.
A hamita ágba sorolja a magyarokat. A hamita szó Noé egyik fiának, Hámnak a nevéből ered. Noénak három fia volt: Sim, Jáfet és Hám. Hám szégyenletes dolgot csinált, ezért Noé megátkozta őt és fiát, Kálmánt: legyen a szolgák szolgája. A nemzetségi leszármazásban a hamita ág (Hám utódai) alacsonyrendű, szolgai (az indiánok, négerek tartoznak ide).
Később már a magyarokat a jafetita ágba sorolták, ahova a nyugati népeket is.
A Képes Krónika tartalmazza többek között:
- egy I. Endre korából származó gesta, amely az István király halála utáni éveket, a trónviszályokat tárgyalja
- László király gestája (Gesta Ladislai Regis). Kálmán korában keletkezett, a Képes Krónika legregényesebb része.
Részletesebb írás a középkori magyar irodalomról ITT található. (Egyetemi szint!)
