Petrarca az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb költője, aki két korszak határán élt, így még a középkori költészet jellegzetességei is megjelennek műveiben, ugyanakkor szerelmi lírája már egészen modern vonásokkal rendelkezik. Ti szerencsés füvek… kezdetű verse Daloskönyv című kötetének 162. darabja. Szerelmi költemény Laurához, amely még az asszony életében született.
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Walther von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán… (elemzés)
Walther von der Vogelweide A hársfaágak csendes árnyán… kezdetű költeménye valamikor 1198 és 1206 között keletkezett. Ez a vers a költő legismertebb és legnépszerűbb alkotása, amelyet ma is a világirodalom legszebb szerelmes versei között tartunk számon, és amelynél kedvesebbet sokak szerint azóta sem írtak. Olyan üdítő, pajkos báj van benne, ami időtlenné, örökzölddé teszi. Vogelweide …
Walther von der Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden… (elemzés)
Walther von der Vogelweide Ó jaj, hogy eltűnt minden… című költeménye 1228-ban keletkezett: a nagy trubadúrköltő élete alkonyán írta. Ez az utolsó verse, életművének záró darabja. Fájdalmas, komor és mégis felemelő alkotás, melyben egy nagy lélek zokogja el az elmúlás és az emberi gonoszság miatt érzett gyötrelmét, és egyben az élettől is elbúcsúzik. Vogelweide hivatásos …
Jacopone da Todi: Stabat mater (elemzés)
Jacopone da Todi (1236-1306) Stabat mater című költeménye a 13. században keletkezett és Szűz Mária tiszteletére íródott. Ebben az időszakban népszerűek voltak a szentek tiszteletére írt himnuszok, így a Mária-himnuszok is. A Stabat mater is a Mária-kultusz hatása alatt született, amely a 12. század végén és a 13. század elején alakult ki, és amely nemcsak …
Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz (elemzés)
Assisi Szent Ferenc (1181-1226) Naphimnusz című költeménye valószínűleg 1224 októberében keletkezett, miután a szerző hazatért a Szentföldről. A mű eredetileg a 148. zsoltár parafrázisa (újraírása) lett volna, de ahhoz képest új tartalmakkal is bír, és végeredményben meghaladja azt. Az ókori himnuszköltészet él benne tovább. Assisi Szent Ferenc munkásságáról érdemes tudni, hogy ő a ferences rend …
Quintus Horatius Flaccus: Licinius Murenához (elemzés)
Horatius Licinius Murenához című verse a Kr. e. 1. század második felében keletkezett. Az utókor a költő egyik legjelentősebb művének tartja, és valószínűleg a legismertebb is. A híres horatiusi ódák közé tartozik, melyeknek első három könyvét a költő Kr. e. 23-ban publikálta, a negyediket tíz évvel később. A gyűjtemény vegyes tartalmú: sokféle témát feldolgoz, és …
Quintus Horatius Flaccus: Leuconoéhoz (elemzés)
Horatius Leuconoéhoz című műve a Kr. e. 1. század második felében keletkezett. A rövid, de hatásos költemény az I. könyv 11. verse, mely a 9. ódában (Thaliarchushoz) olvasható intelmek változataként is felfogható. A két vers szorosan kapcsolódik egymáshoz, és a kötetben is majdnem egymás mellett találhatók. A beszélő a vers címzettjéhez intézi tanácsait, neki adja …
Quintus Horatius Flaccus: Thaliarchushoz (elemzés)
Horatius Thaliarchushoz című verse a Kr. e. 1. század második felében keletkezett, s a költő egyik legszebb műveként tartják számon. Horatius az Augustus-kor legnagyobb lírikusa volt, az antikvitás költőfejedelmének tekinthető. Az antikvitás azon kevés szerzője közé tartozott, akiknek életműve hiánytalanul ránk maradt. Mintegy nyolcezer sort vetett papírra, s műveit maga szerkesztette kötetbe. Alacsony sorból származott: …
Publius Vergilius Maro: IX. ecloga (elemzés)
Vergilius IX. ecloga című költeménye a Kr. e. 1. században keletkezett, a költő valamikor Kr. e. 42 és 39 vagy 35 között írta. Vergilius az Augustus-korszak egyik legkiválóbb lírikusa volt. A kort a római irodalom aranykorának szokás nevezni, Augustus uralkodása ugyanis egy véres, polgárháborús, kegyetlenkedésekkel teli időszaknak vetett véget. A császár békét teremtett az egész …
Caius Valerius Catullus: Gyűlölök és szeretek (elemzés)
Catullus Gyűlölök és szeretek című verse a Kr. e. 1. században keletkezett Rómában. A költő nem jött ki apjával, ezért korán elhagyta a szülői házat és Rómába költözött. Vonzotta a fővárosban kibontakozó irodalmi élet, szellemi szabadság és szerelmi szabadosság, így néhány rövidebb utazását leszámítva haláláig Rómában élt. Verseskönyvében a Gyűlölök és szeretek a 85. számot …