TALÁLATOK: 241 - 250 találat listázása a(z) 604 találatból
Szabó Lőrinc. Babits, Az Egy álmai, Semmiért Egészen. Különbéke, Dsuang Dszi álma, Tücsökzene, A huszonhatodik év, Mindenütt ott vagy, Mozart hallgatása közben
Elemzés

Szabó Lőrinc: Különbéke (elemzés)

A Különbéke 1933-ban keletkezett. Az 1930-as évek költői-emberi magatartásának egyik kulcsverse. Szabó Lőrinc egy alapélménye, hogy a társadalmi kötöttségek gátat szabnak az embernek. Öntörvényű életfelfogásával mindig harcban állt a többi emberrel és börtönnek érezte a világot. Most azonban eljut arra a pontra, hogy békét akar kötni a világgal. Ez a mű az 1936-os Különbéke című …

Szabó Lőrinc. Babits, Az Egy álmai, Semmiért Egészen. Különbéke, Dsuang Dszi álma, Tücsökzene, A huszonhatodik év, Mindenütt ott vagy, Mozart hallgatása közben
Elemzés

Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen (elemzés)

A Semmiért Egészen 1931-ben keletkezett, és a Te meg a világ című kötetben jelent meg 1932-ben. Szabó Lőrinc egyik legtöbbet szavalt verse. Költészetének kezdettől fogva egyik vezérmotívuma volt a szerelmi szenvedély, az erotikus vágy. Sajátos rögeszme volt ez nála: mindenről a közösülés jutott az eszébe és minden szép nőt megkívánt. Olykor maga is megriadt saját …

Szabó Lőrinc. Babits, Az Egy álmai, Semmiért Egészen. Különbéke, Dsuang Dszi álma, Tücsökzene, A huszonhatodik év, Mindenütt ott vagy, Mozart hallgatása közben
Elemzés

Szabó Lőrinc: Az Egy álmai (elemzés)

Az Egy álmai című vers 1931-ben íródott és a Pesti Napló március 15-ei számában jelent meg először. Később Szabó Lőrinc Te meg a világ című kötetében kapott helyet, amely 1932-ben jelent meg. Az 1930-as évektől számítjuk Szabó Lőrinc érett költészetét. A húszas évek csupa lázadó küzdelemmel teltek, de ezekbe a költő belefáradt, és végül felhagyott …

Szabó Lőrinc. Babits, Az Egy álmai, Semmiért Egészen. Különbéke, Dsuang Dszi álma, Tücsökzene, A huszonhatodik év, Mindenütt ott vagy, Mozart hallgatása közben
Elemzés

Szabó Lőrinc: Babits (elemzés)

A Babits című vers 1947-ben keletkezett. A 243-as sorszámot viseli Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusában, amely összesen 370 darabból áll és a költő életének utolsó évtizedében keletkezett. A cikluscím a ciklusba tartozó versek alaphelyzetére utal: a tücsökzene hangjait hallva a lírai én elkezd emlékezni, felidézi múltbeli élményeit, újraéli életútját. A Babits a ciklus hét fejezete …

Krúdy Gyula, a Szindbád novellák, A vörös postakocsi szerzője
Elemzés

Krúdy Gyula: Szindbád (elemzés)

Krúdy Gyula a Szindbád-novellákkal aratta első írói sikereit. Hamarabb jelent meg a magyar irodalomban az ún. „nyugatos” szerzőknél, és nem csatlakozott soha a Nyugat folyóirathoz, de a konzervatív (népnemzeti) és az avantgárd irányzathoz sem. Írásai ugyanakkor minden irodalmi csoportosulás lapjába belefértek, mivel művészete teljesen politikamentes. Akárcsak a kor nagy nyugati művészei (Marcel Proust, James Joyce, …

Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, A vidám természetű poéta, Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz, A tihanyi Ekhóhoz, A Reményhez, Konstancinápoly, Az ember, a poézis első tárgya
Elemzés

Csokonai Vitéz Mihály: A vidám természetű poéta (elemzés)

A vidám természetű poéta 1793-ban keletkezett, Csokonai mindössze húsz éves volt, amikor megírta. A debreceni református kollégium tanulójaként gyors felfogásával és bámulatos nyelvtehetségével messze kiemelkedett társai közül. A többi diákkal együtt önképzőkört szervezett, műveltségéről, olvasottságáról legendák keringtek. Tanárai is ígéretes diáknak tartották, a gimnáziumi poétaosztály vezetésével is megbízták. A kor irodalmi vezéregyéniségével, Kazinczy Ferenccel is …

Kölcsey Ferenc: Huszt, Zrínyi dala, Vanitatum vanitas, Zrínyi második éneke, Himnusz, Elfojtódás, Csolnakon, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Elemzés

Kölcsey Ferenc: Elfojtódás (elemzés)

Kölcsey Ferenc Elfojtódás című verse 1814. augusztus 16-án íródott út közben Bényétől Pécelig (a költő feljegyzése szerint). Kölcsey lírája 1812 után bontakozott ki, azt követően, hogy befejezte jogi tanulmányait és visszavonult a birtokára gazdálkodni. Szellemi pezsgés hiányában elszigeteltnek és magányosnak érezte magát Csekén. Sorsa hasonló volt, mint Berzsenyi Dánielé Niklán: hiába volt szép a táj, …

Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok, Rokonok, Szegény emberek, Úri muri, Az Isten háta mögött, Árvácska
Elemzés

Móricz Zsigmond: Szegény emberek (elemzés)

A Szegény emberek 1916-ban keletkezett. Móricz Zsigmond haditudósító volt az első világháború idején, s a fronton szerzett tapasztalatok hatására írt háborús novellákat, köztük ezt is. Eleinte Móricz Zsigmondot is megtévesztették a háborús uszítások, hatása alá került a hamis, félrevezető jelszavaknak. Azt remélte, a háború majd elemészti mindazt, ami már elavult a társadalomban, egyfajta tisztítótűznek tekintette. …

Tóth Árpád: Meddő órán, Hajnali szerenád, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig, Jó éjszakát,
Elemzés

Tóth Árpád: Jó éjszakát! (elemzés)

A Jó éjszakát! 1924-ben keletkezett és a költő utolsó, posztumusz (halála után megjelent), Lélektől lélekig című kötetében kapott helyet, annak utolsó verseként. Mint a címéből is látszik, búcsúvers. A gyógyíthatatlan betegségben, tüdőbajban szenvedő Tóth Árpád életének utolsó évtizede már a halálra való készülődés jegyében telt. Búcsúzott a fiatalságtól és az élettől is. Betegsége mellett a …

Tóth Árpád: Meddő órán, Hajnali szerenád, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektől lélekig, Jó éjszakát,
Elemzés

Tóth Árpád: Lélektől lélekig (elemzés)

A Lélektől lélekig 1923-ban keletkezett. Tóth Árpád utolsó (már halála után megjelent) kötetének címadó darabja. Az 1920-as években Tóth Árpád költészetében hangsúlyosabb lett a fájdalmas én-líra, hiszen anyagilag létbizonytalanságban élt és a háború utáni nehéz időkben nem volt munkája, ezért mellőzöttnek érezte magát (Hatvany Lajos folyóirata, az Esztendő, amelynél a költő segédszerkesztő volt, többé már …