Az Esti sugárkoszorú 1923-ban keletkezett és az 1928-as Lélektől lélekig című posztumusz kötetben jelent meg. A magyar hitvesi költészet egyik legszebb darabja. Az 1920-as években, a trianoni összeomlást követően a pesszimizmus és az elkeseredés uralta a magyar közgondolkodást, és ezt tükrözte a művészet is. Csupán a szerelmi költészetben jelent meg némi melegség és életöröm. Tóth …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Tóth Árpád: Körúti hajnal (elemzés)
A Körúti hajnal 1923-ban keletkezett. Tóth Árpád, bár Debrecenben nőtt fel, élete nagy részében Budapesten lakott, és ebben a versében is a pesti környezetet festi meg. Az Est című lap munkatársaként dolgozott, így a háborút követő létbizonytalanság után újra volt megélhetése, s életébe a boldog házasság és kislánya születése is hozott némi örömet. Ugyanakkor a …
Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz (elemzés)
Az Elégia egy rekettyebokorhoz 1917-ben keletkezett nagy vers, melyet Tóth Árpád az első világháború idején a pusztítások hatására írt. A beteg, túlérzékeny költőt nagyon megviselte a háború miatti aggodalom, egészségi állapota is sokat romlott, szanatóriumi kezelésre szorult. Rettenetes csapásként élte meg a háborút, és reménytelennek látta a jövőt. A versben a vérontás ellen tiltakozik, s …
Tóth Árpád: Rímes, furcsa játék (elemzés)
A Rímes, furcsa játék 1916-ban keletkezett vers, amely míves, furcsa szavakat ötvöz, mint ékszereket. A Lomha gályán című kötetben jelent meg 1917-ben. A vers nagyon cizellált alkotás, Tóth Árpád legbravúrosabb formamutatványainak egyike. Címzettje Lichtmann Anna, a költő későbbi felesége, aki kezdő tisztviselő volt Debrecenben, ahol a költő is lakott. 1911-ben ismerkedtek össze. Először csak barátok …
Tóth Árpád: Hajnali szerenád (elemzés)
A Hajnali szerenád 1912 júliusában jelent meg a Nyugat 14. számában, majd az 1913-as Hajnali szerenád című gyűjteményes kötet címadó verse lett. A költő első korszakának egyik jellemző alkotása, melyre világirodalmi minták (a francia szimbolista-expresszionista lírikusok) is hatottak, de ezek az idegen formák a költő saját érzéseihez, lelki alkatához idomultak. Tóth Árpád formateremtő leleményét is …
Kosztolányi Dezső: A kulcs (elemzés)
A kulcs 1932-ben keletkezett és a Tengerszem című novellagyűjteményben jelent meg 1936 tavaszán. A kötet Végzet és veszély című ciklusában a negyedik novella A kulcs (a nyitó darab a szintén jelentős Fürdés című elbeszélés). A veszélyes és végzetes dolog természetesen maga az élet, amit el kell viselnie az embernek. A novellának gyermekhőse van. Kosztolányi gyermektörténeteinek …
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (elemzés)
Az Esti Kornél című novelláskötet 1933-ban jelent meg és 18 fejezetet tartalmaz (olvasónapló ITT). Kosztolányi az 1920-as években kezdte írni az Esti Kornél-novellákat, a legkorábbi fejezet 1925-ben készült el, a későbbiek az 1936-os Tengerszem című kötet egyik ciklusában (Esti Kornél kalandjai) láttak napvilágot, amely 17 db Esti Kornél-novellát tartalmaz. A címszereplő, Esti Kornél nem teljesen …
Tóth Árpád: Meddő órán (elemzés)
A Meddő órán 1908-ban keletkezett, Tóth Árpád első kötetében (Hajnali szerenád) jelent meg 1913-ban. A költő viszonylag fiatalon halt meg, s egész életére rányomta bélyegét súlyos tüdőbetegsége és a nyomor határát súroló szegénysége. A betegség előre jelezte a tragikus véget: Tóth Árpád érezte, hogy fiatalon fog meghalni, és a végzet baljós előérzete beleivódott gondolataiba és …
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés)
Az Édes Anna alapötlete Kosztolányi feleségétől származik, aki felvetette, hogy milyen jó lenne egy tökéletes cselédlány, aztán ráébredt, hogy ennek végzetes következményei lehetnek. Az írónak megtetszett a téma, így hozzáfogott a regényhez, melyet a Nyugat közölt folytatásokban 1926. július 1-jétől. Ez Kosztolányi utolsó regénye. Egy másik forrás szerint egy újságcikk szolgált a regény alapjául. A …
Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak (elemzés)
A Gulácsy Lajosnak 1922-ben keletkezett. Juhász Gyula, aki költészetében megemlékezett festőkről, zenészekről, költőtársakról és írt hozzájuk verseket, különösen szoros szálakkal kötődött Gulácsy Lajos (1882-1932) szimbolista festőhöz. A tragikus sorsú Gulácsynak ugyanolyan betegsége volt, mint Juhász Gyulának, s élete utolsó 10 évét elmegyógyintézetben töltötte. Magányban, őrülten halt meg, csak néhány költőtárs látogatta néha. Juhász Gyula volt …