A Gare de l’Esten Ady Új versek kötetében jelent meg A daloló Páris című versciklus részeként 1906-ban. Ez is azok közé a művek közé tartozik, amelyek Adyt költővé emelték, és amelyek a hazai viszonyokkal elégedetlen, nyugatra vágyódó, haladást sürgető fiatalok közös érzéseit szólaltatták meg. Ady először 1904 februárjában utazott Párizsba, és egy teljes évig maradt …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Ady Endre: A Szajna partján (elemzés)
A Szajna partján az Új versek című, első Ady-kötet A daloló Páris ciklusának utolsó és legfontosabb verse. A daloló Páris a kötet harmadik ciklusa, amelyben a Párizs-téma kap helyet: minden verscímben szerepel valamilyen francia tulajdonnév. Ady nem sokkal az Új versek keletkezése előtt járt Párizsban, ahová Léda után utazott el. Párizs nemcsak világváros volt, hanem …
Ady Endre: Páris, az én Bakonyom (elemzés)
A Páris, az én Bakonyom 1906-ban íródott. A Vér és arany című Ady-kötetben jelent meg A magyar Messiások című versciklus részeként. Ady szembeállítja a szabad Párizst, a szabad nyugatot a zűrös Magyarországgal. Párizs minden álmot megvalósít: a szépség, a fény, a gazdagság, a szabadság és a kultúra városa, Magyarország ellenben kicsi, szegény, elmaradott, szellemtelen és …
Ady Endre: A magyar Messiások (elemzés)
A magyar Messiások című vers 1907-ben keletkezett. Ady Vér és arany című kötete második ciklusának címadó verse. Típusa szerint magyarságvers. Ady a ciklus verseiben (amelyek legtöbbje én-vers) a magyar valósággal, a kijózanító realitással néz szembe és birkózik meg. A versben Ady elszántsága kap hangot. Úgy érzi, hiábavaló a küzdelem, a cél elérése teljesen reménytelen, mégsem …
Ady Endre: A Hortobágy poétája (elemzés)
A Hortobágy poétája című költemény 1905-ben íródott és 1906-ban jelent meg Ady Endre Új versek című kötetében, abban a kötetben, amely új korszakot nyitott a magyar irodalom történetében. Mivel Adynál nagy jelentősége van annak, hogy a kötetben hol helyezkedik el egy adott vers, érdemes először ezzel a kérdéssel foglalkozni. A Hortobágy poétája A magyar Ugaron …
Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én… (elemzés)
A Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű, cím nélküli költemény 1905-ben keletkezett, és Ady Endre 1906-os sorsfordító Új versek című kötetének előhangjaként látott napvilágot. A verset, amely magyarázza a kötet címét és megadja a kötet alaphangját, a költő dőlt betűvel is kiemelte. Azonkívül a Góg és Magóg fia vagyok én… előreutal a kötet záró …
Vajda János: Őszi tájék (elemzés)
Vajda János Őszi tájék című verse 1878-ban keletkezett. Filozófiai gondolatokat és egyéni érzéseket megfogalmazó, újszerű tájlírájának egyik darabja, akárcsak A vaáli erdőben vagy a Nádas tavon. Vajda költészete az elszigeteltség, a magány, a kirekesztettség jegyében fogant. A költő állandóan a világgal hadakozott, a világgal is és önmagával is meghasonlott. „Az foglalkoztatta mindig, amit nem kapott …
Vajda János: Húsz év múlva (elemzés)
Az 1876-ban írt Húsz év múlva az időn és távolságon diadalmaskodó szerelem lírai vallomása. Vajda János 27 évesen ismerkedett meg budai szállásadójának, Kratochwill fodrászmesternek lányával, Zsuzsannával, akit verseiben Georginának nevezett és Ginának becézett (mert túl köznapinak érezte a Zsuzsanna nevet). Ekkor már sebzett lelkű, kiábrándult férfi volt.
Vajda János: Harminc év után (elemzés)
A Harminc év után 1892-ből való idő-és értékszembesítő költemény, amelyet a Gina-versek közé sorolunk. Nem valószínű, hogy van életrajzi háttere (azaz nem bizonyítható, hogy a verset egy valódi találkozás ihlette Ginával). Inkább fiktív találkozásról van szó: a költő képzeletben újra találkozik régi szerelmével harminc év után. A vers rávilágít arra, hogy az immár öregúr Vajda …
Katona József: Bánk bán (elemzés)
A Bánk bán műfaja történelmi dráma, máig nemzeti drámánknak számít. A magyarság létének alapkérdéseit taglalja egy 13. századi tragikus történelmi esemény kapcsán. Az utolsó felvonásból derül ki, mi volt a szerző politikai eszményképe: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldhatja meg. A főnemesség szerepet kap az ország vezetésében, a jobbágyok …