A vers 1848 februárjában született Pesten. Petőfi nyíltan harcba szólít, a sajtószabadság kivívására szólítja fel az országgyűlésben szép szólamokat mondó, de egyébként tétlen nemességet. Az 1847-48-as mezőgazdasági válság az addiginál is nagyobb nyomorba döntötte a jobbágyságot, és az országgyűlés azért ült össze, hogy a jobbágyok sorsán könnyítő törvényeket hozzon. A cél tehát jó volt, csakhogy …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Petőfi Sándor: 1848 (elemzés)
A vers 1848 februárjában íródott Pesten, amikor egymást követték Európa-szerte a véres események: felkelések, lázadások, például több itáliai szabadság-megmozdulásról is érkezett hír, amelyről Petőfi is tudomást szerzett. Most már sokkal nagyobb volt a költő által régóta várt forradalom esélye, hiszen konkrét jelek is vannak, hogy valami történni fog. Mindez érződik a versen. 1848 Ezernyolcszáznegyvennyolc! az …
Petőfi Sándor: Olaszország (elemzés)
A vers 1848 januárjában íródott Pesten. Petőfi utolsó korszaka a forradalom és a szabadságharc jegyében telt. Forradalmi verseinek a népek felszabadító harcai adják a témáját. Nemcsak a magyarságé, hanem más népeké is: Európa forradalmi mozgalmairól, egy nagy vérözönről ír, ami sok áldozattal jár, de utána megszületik a végső nagy igazság. Petőfi szerint a népeknek ezt …
Petőfi Sándor: Szilveszter éje 1847-ben (elemzés)
A verset Petőfi az 1847-es év utolsó napján írta, 1847. december 31-én. Az év utolsó napján szokása volt számvetést készíteni, minthogy ő maga is szilveszterkor született. 1847-et jó évnek tartja, mert ez az év adta össze kedvesével. A vers legfontosabb üzenete az utolsó két versszakban található, ahol a költő két fogalmat vesz célba: ez a …
Petőfi Sándor: Az ítélet (elemzés)
A vers 1847 áprilisában Pesten keletkezett. Petőfi a várt és remélt nagy szabadságharc témáját dolgozza fel benne ismét. Hasonló motívumok jelennek meg, mint A XIX. század költői, az Egy gondolat bánt engemet és a Világosságot! című versekben. Amikor Az ítélet íródott, abban az időszakban Petőfi eszméi már radikalizálódtak, összekapcsolta a nemzeti szabadság és a világszabadság …
Petőfi Sándor: Világosságot! (elemzés)
A vers 1847 márciusában íródott Pesten. Bölcseleti költemény, sőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy az egyik leggondolatibb költeménye Petőfinek. A Felhők-ciklus tekinthető előzményének, folytatásának pedig Az apostol című elbeszélő költemény. A Világosságot! azoknak a magyar irodalmi műveknek a sorába illeszkedik, amelyek lét-és történelemfilozófiai kérdéseket boncolgatnak (pl. Vörösmarty: Csongor és Tünde, Gondolatok a könyvtárban, Kölcsey: Vanitatum vanitas, Madách: …
Petőfi Sándor: A nép nevében (elemzés)
A vers 1847 márciusában íródott Pesten, Petőfi forradalmi lírájának része. A költő egyre radikálisabban gondolkodott, verseiben gyakran előfordultak a felvilágosodás és Rousseau eszméi. A francia forradalomban gyökerező radikalizmust képviselte, és radikális szerzőket olvasott, akik kortársai és szellemi társai voltak, pl. Lamartine, Béranger, Victor Hugo. Petőfi egyre várja a nagy „vérözön”, a világforradalom kitörését, mert úgy …
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet (elemzés)
Az Egy gondolat bánt engemet 1846 decemberében Pesten született. Keletkezésekor a világ nagy változás előtt állt, melynek eljövetelét a legnagyobb lángelmék előre megsejtették. Petőfinek 1846-ban ez az utolsó verse, melyet az év utolsó napján, szilveszterkor írt. Ugyanazt a gondolatot fogalmazza meg, amit Széchenyi István, aki egyik cikkében a következőt írta: „Óh, Istenem, ne hagyj elvesznem …
Petőfi Sándor: A magyar politikusokhoz (elemzés)
A vers 1847 decemberében íródott Pesten. Viszonylag hosszabb lélegzetű költemény, amelynek igen provokatív, gúnyos, számon kérő hangvétele van. Petőfi a politikusokat, az ország ügyeire nagy befolyással rendelkező „kevély urakat” szólítja meg, de nem annyira róluk, mint inkább a költőkről szól a vers általában. Petőfi természetesen önmagáról is beszél, de nemcsak önmagáról, hanem a hozzá hasonló …
Petőfi Sándor: Okatootáia (elemzés)
A vers 1847 decemberében keletkezett Pesten. Okatootáia egy ország neve, amely a valóságban nem létezik. Petőfi ezt a fiktív országot a térképen is elhelyezi: Kína és Ausztrália szomszédja. Valójában persze egy seholsincs ország. Okatootáia című versében a költő maró gúnnyal, szatirikusan összegzi mindazt, amit egy életképtelen és pusztulásra ítélt társadalmi berendezkedésről el lehet mondani. Okatootáia …