Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című verse 1466 márciusában keletkezett Pécs városában. Egy szokatlan természeti jelenség ihlette, egy különleges látvány: télen virágba borult egy mandulafa. A vers a költő második, magyarországi pályaszakaszának egyik legismertebb alkotása. Ez a szakasz az itáliai tanulóévek után következett. Ekkor írt verseiben Janus Pannonius főleg saját költői helyzetét, saját életének problémáit, …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Janus Pannonius: A narni-i Galeottóhoz (elemzés)
Janus Pannoniusnak A narni-i Galeottóhoz írt verse arról szól, hogy a megfelelő szellemi közeg hiánya mennyire akadályozza egy költő kibontakozását. A vers megértéséhez azt is értenünk kell, hogy milyen szálak fűzték Janust Itáliához (a korabeli olasz területet hívták így, amely akkor még nem volt egységes Olaszország, hanem városállamokból állt), és az itáliai típusú, azaz a …
Janus Pannonius: Mars istenhez békességért (elemzés)
Janus Pannonius Mars istenhez békességért című verse 1469 és 1471 között íródhatott, a költő második (magyarországi) pályaszakaszának termése. Janus Pannonius ekkorra már megundorodott mindennemű háborúskodástól. 1464-ben, a Mikor a táborban megbetegedett írása idején még hadba vonult Mátyás királlyal Zvornik ostroma céljából, és már akkor rájött, hogy a katonáskodás nem neki való. De a háborúról való …
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete (elemzés)
Janus Pannonius Pannónia dicsérete című verse 1464 és 1465 között keletkezett. Ez a költő legismertebb alkotása, második, magyarországi pályaszakaszának termése. Itáliai tanulóévei után Janus Pannonius hazatért Magyarországra, ahol fényes pálya várt rá. Nagybátyja a király kancellárja volt, ő maga pécsi püspök lett, és szép reményekkel nézhetett a jövőbe. A humanista műveltséget, reneszánsz kultúrát is magával …
Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett (elemzés)
Janus Pannonius Mikor a táborban megbetegedett című verse 1464-ben keletkezett. A költő második pályaszakaszának termése, vagyis Magyarországon keletkezett. Janus Pannonius részt vett Mátyás király egyik hadjáratában, melynek során a magyar sereg Zvornik várát vette ostrom alá. Janus tábori papként tevékenykedett a katonák között, de megbetegedett. A költeményt valószínűleg 1464. október-november végén írta, ihletője a betegsége …
Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (elemzés)
Janus Pannonius volt az első név szerint ismert költőnk, és Petőfiig az egyetlen magyar költő, akit világirodalmi szintűnek ismer el Európa. Költészetét saját korának európai művészei is ismerték és elismerték, idehaza pedig korának egyetlen humanista költője volt. Verseit latinul alkotta, mivel a 15. századi Magyarországon az írásbeliség nyelve a latin volt.
Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (elemzés)
Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse valószínűleg 1458/1459 telén született. Keletkezéséről sokféle nézet alakult ki, mert biztos időpontot nem tudhatunk (a régebbi nézet szerint a költő 1451 elején jött haza Ferrarából vakációra Nagyváradra, de nagybátyja Budára hívta). Annyi biztos, hogy a versben megjelenő személyes hang csak 1458 után jellemző Janus költészetére, ezért az irodalomtudósok ma …
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
A vén cigány című versét Vörösmarty egyik ismerősének, Egressy Galambos Sámuelnek szentkirályi pusztáján kezdte írni 1854-ben. A művet elsőként Kemény Zsigmond közölte a Pesti Napló 1855-ös évfolyamában. Azóta ez a költemény az egyik legtöbbet emlegetett magyar vers lett. Kezdő és gyakorlott szavalók is szívesen előadják, mert a sokféle értelmezési lehetőség miatt…
Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés)
Vörösmarty Mihály A vén cigány című verse 1854 nyarán keletkezett. Az öreg költő utolsó befejezett költeménye, hosszú hallgatás után született. Vörösmarty „hattyúdalaként” tartják számon. Történelmi háttér: az 1848-as szabadságharc elvesztése az a történelmi élmény, amely ihlette a verset, és amelyet nemzeti katasztrófaként élt meg Vörösmarty. A korabeli aktualitások megjelennek a műben, a rengeteg szenvedés, amit …
Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés)
Az eszmeileg meghaladhatatlan nagy költemény, a Gondolatok a könyvtárban után Vörösmarty, hogy ne olyan művet alkosson, amely visszalépés lenne, és ne is ismételje önmagát, a gondolatiság logikája helyett az intuíció erejére támaszkodott. A reménység helyett ezúttal a reménytelenség volt a múzsája: reményvesztés és intuíció frigyéből született meg egyik legnagyobb verse…