Keletkezése: a német irodalom első nagy korszakát az 1160 és 1220 között keletkezett lovagi eposzok fémjelzik. Ezekben a germán mondavilág éledt újjá. A korszak legismertebb alkotása a Nibelung-ének (Nibelungenlied), amely 1200 körül keletkezett, és 32 kéziratban maradt ránk, ebből 10 teljes, a többi hiányos vagy töredék.
Szerző: ismeretlen. Korábban felmerültek olyan feltételezések, amelyek pl. az osztrák Kürenbergi lovaghoz kötötték a művet, de az irodalomtudomány álláspontja ma egyértelműen az, hogy egy névtelen alkotóval van dolgunk.
Műfaj: lovageposz
Téma: a legendás hírű germán hős, Siegfried küzdelme a burgundi királylány, Krimhilda kezéért, meggyilkolása és feleségének bosszúja
Hangnem: nyugodt és megfontolt
Idő: nincs közelebbről meghatározva, középkor
Helyszín: Worms, Burgudia (Krimhilda királylány szülőhazája), az alsó-rajnai Niederland (Siegfried királyfi szülőhazája), Izland (Brünhilda szülőhazája)
A Nibelung-ének tájleírása ma is eleven, pl. szerepet kapnak benne a nagy középkori folyók – a Rajna, amely elnyeli a Nibelungok kincsét, a Duna, amelynek partjain végigmennek a burgundok a halál felé.
Cselekmény: Krimhilda, a szépséges burgundiai királylány egy éjszaka furcsa álmot lát, amelyben nevelt sólymát két sas széttépi.
Édesanyja fejti meg az álmot. A sólyom egy lovagot jelképez, akit a lány el fog veszíteni – annak ellenére, hogy ragaszkodik hozzá.
Közben az alsó-rajnai Niederlandben cseperedik Siegfried királyfi, aki messze földön híres a vitézségéről. Amikor eléri a megfelelő kort, belép a lovagok rendjébe.
Siegfried hírét veszi a szépséges burgundiai királylánynak, így aztán elmegy Wormsba, hogy meghódítsa Krimhilda szívét.
Wormsban is sokan csodálják Siegfried vitézségét, de már egy teljes éve ott él, és nem sikerül Krimhilda közelébe jutnia.
Beáll Krimhilda bátyjának, Gunther burgundi királynak a seregébe, és az ő segítségével győzik le Lüdeger szász király és Lüdegast dán uralkodó seregeit.
Hálából Gunther nagy ünnepséget rendez Siegfried tiszteletére, ahol végre megismerkedhet Krimhildával.
Gunther feleségül akarja venni Izland hatalmas erejű királynőjét, Brünhildát, aki azonban csak olyan férfihoz hajlandó hozzámenni, aki egy párharcban le tudja győzni őt (gerelyvetésben, kőhajításban és távolugrásban). Gunther úgy dönt, megküzd Brünhilda kezéért, és Siegfried segítségét kéri.
Siegfried csak akkor hajlandó segíteni neki, ha Gunther hozzáadja a húgát, Krimhildát. A király beleegyezik, így Siegfried győzi le Brünhildát Gunther helyett.
Ezután Gunther burgundiai király és Brünhilda izlandi királynő megülik a lakodalmat. Gunther betartja az ígéretét, és feleségül adja Krimhildát Siegfriedhez.
Telik-múlik az idő, és egy nap Brünhilda és Krimhilda valamin összevesznek. A vita hevében Krimhilda elárulja sógornőjének, hogy valójában Siegfried győzte la a párviadalon. Brünhilda bosszút esküszik.
Ráveszi Gunther legfőbb hűbéresét, Hagent arra, hogy egy vadászaton ölje meg Siegfriedet. Siegfried testének egyetlen sebezhető pontja van, és Hagen tudja, mi az, így nem okoz neki nehézséget a feladat. Krimhilda bosszút esküszik.
A megözvegyült Krimhilda egy idő múltán feleségül megy Attila hun vezérhez, és meghívja magukhoz vendégségbe a bátyját, Gunthert és Brünhildát. Viszályt szít a hunok és a burgundiaiak között, majd felgyújtja a burgundok szállásul szolgáló csarnokot. A burgundok az utolsó emberig odavesznek.
Forrás: a Nibelung-ének egyetlen hősdal alapján keletkezett, amit egy máig ismeretlen – feltehetőleg ausztriai – szerző eposszá fejlesztett 1200 körül.
A mondai anyagnak két fontos eleme van: a Brünhilda-monda (Siegfried sorsa, kincse, halála) és a burgundok pusztulása.
A Nibelung-ének sok részletében különbözik az alapjául szolgáló mondától. Egyes részleteket meg kellett változtatni, mert időközben fontossá vált a közerkölcs és a vallás szerepe, és meg kellett felelni az elvárásoknak.
Az eredeti mondában Brünhilda Siegfried kedvese, és azért esküszik bosszút a férfi ellen, mert az egy varázsital hatására teljesen megfeledkezik róla. Ez egy pogány motívum, amely pogány volta miatt maradt ki.
Hasonló változtatás az is, hogy az eredeti mondában Brünhilda és Krimhilda azon vesznek össze, hogy melyikük mossa a haját feljebb a patakban, az eposzban azon, hogy melyikük lépjen be kíséretével először a templomba.
A legfontosabb változtatás, hogy az eredeti mondában Attila hun vezér azért végez a burgundokkal, mert meg akar gazdagodni (nyereségvágy), és Krimhilda férjét öleti meg azért, hogy megbosszulja bátyjait, míg az eposzban a bátyjait öleti meg a férjéért.
E változtatás oka az, hogy míg a pogányoknál a legszentebb rokonság a vérrokonság (a testvér fontosabb, mint a házastárs), a keresztény felfogásban a házasság szentség, a legerősebb emberi kapcsolat, így a házastárs fontosabb a rokonnál.
A változtatások ellenére az eposzban az ősi mondák vad, elemi erejű stílusa is megjelenik, de a lovagi irodalom szigorú keretei közé szorítva.
Történelmi háttér: a Nibelung-mondára történelmi események is hatással voltak. 437-ben hun zsoldosok megsemmisítették Gundihart burgund király seregét, és a király egész nemzetsége odaveszett. 453-ban pedig Attila hun király nászát ülte egy germán fejedelem lányával, Hildikóval, és másnap holtan találták az ágyában.
Mire a mondából eposz lett, a keresztény erkölcs és a lovagi kultúra szűrőjén is keresztülment, és végső változata a keresztény háborúk korában alakult ki.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
