A Buda halála Arany János meghatározása szerint „hun rege” 12 énekben, páros rímű tizenkettesekben íródott. A hun nép tragikus pusztulásának kezdeti eseményeit bemutató mű Arany költői tehetségének és a magyar elbeszélő költészetnek egyik legművészibb alkotása. Buda hun király hadvezéri hatalmát öccsére, Etelére ruházta. Idegenek…
Arany János
Arany János: Toldi szerelme (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi szerelme Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, a Toldi-trilógia középső része, mely azonban jóval később készült el az első (Toldi) és a harmadik (Toldi estéje) résznél. Arany Daliás idők címen kezdte írni 1848-ban és 31 év múlva fejezte be. A mű témája Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska szerelmének szomorú története. Toldi a lovagi tornán barátja, Tar Lőrinc öltözetében…
Arany János: Toldi estéje (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi estéje Arany János 6 énekből álló elbeszélő költeménye, melyet a kritika és a közönség egyaránt elismeréssel, bámulattal fogadott. A Toldi estéje azzal kezdődik, hogy az agg Toldi végzetes sejtelemtől elragadva saját sírját ássa. Ám sorsa az utolsó nagy próbát még tartogatja számára. Még egyszer megvédi nemzete becsületét a már-már győztes, kevély olasz vitézzel szemben.
Arany János: Toldi (tartalom röviden + műismertető)
A Toldi Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, amely páratlan remeke a magyar elbeszélő költészetnek mind alaki, mind tartalmi tekintetben. Verselésétől (12 szótagú, páros rímű), nyelvétől kezdve cselekményszövéséig, jellemalkotásáig, szerkezetéig, eszmei mondanivalójáig egyaránt kiváló remekmű, amely Kisfaludy Társaság által 1846-ban meghirdetett…
Arany János munkássága (pályakép)
Arany János a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Lírája sok évszázados irodalmi hagyományaink betetőzője és összegzője. Nemcsak költő volt, hanem a Világos utáni magyar irodalmi élet egyik fő szervezője is, valamint drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Tehát nemcsak költői, hanem…
Arany János élete (1817-1882)
Arany János (pályakép: ITT) 1817. március 2-án született Nagyszalontán (Bihar megye, ma Romániához tartozik) elszegényedett hajdúcsalád kései gyermekeként. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára volt. A család a Kraszna (ma Szilágy) vármegyei Nagyfaluból származott. Volt ugyan nemeslevelük, melyet I. Rákóczi Györgytől kaptak 1634-ben, de a nemességgel járó jogokat…
Arany János: Az elveszett alkotmány (elemzés)
Arany János Az elveszett alkotmány című műve 1845-ben keletkezett. A költő ezzel a művel indult el epikusként a pályáján. Epikusnak vallotta magát és mindvégig ragaszkodott a verses epikához, akkor is, amikor az elbeszélő költemény már korszerűtlen műfaj volt, s Európa-szerte prózában írtak (regényeket). Epikájának egyik első termése Az elveszett alkotmány. Keletkezése: a művet nem igazi …
Arany János: Buda halála (elemzés)
Arany János Buda halála című elbeszélő költeménye 1863-ban keletkezett. A költő által tervezett, de soha el nem készült Csaba-trilógia első része. Önállóan is megállja a helyét, teljes egész, kerek mű. Keletkezés: Aranynak régi álma volt egy három részből álló epikus ciklus, egy hun eposz megírása, melynek hőse Attila hun király, illetve Csaba királyfi lett volna. …
Arany János: Toldi szerelme (elemzés)
Arany János Toldi szerelme című elbeszélő költeménye 1849 és 1879 között keletkezett, a Toldi-trilógia 2. (középső) része. Időrendben utoljára készült el, sok kínlódás után. Arany úgy érezte, ezt a részt csak „reá disputálták”, azaz ráerőltették, ezért nem boldogul vele. Nem nagy meggyőződéssel dolgozgatott rajta, újra meg újra abbahagyta, aztán elölről kezdte. Harminc éven át „vonszolta” …
Arany János: Toldi estéje (elemzés)
Arany János Toldi estéje című elbeszélő költeménye 1847-48-ban keletkezett, a Toldi-trilógia 3. (befejező) része. 1848 márciusára készült el. Alig több mint egy évvel később keletkezett, mint az első rész (a Toldi), mégis egy világ választja el a kettőt (hangulata, életszemlélete egész más). A Toldi estéje arra a modern kori tapasztalatra irányítja rá a figyelmet, miszerint …