Arany Jánost a verses epika mindig foglalkoztatta, de az ötvenes években újra megszólalt benne a lírikus. A szabadságharc alatt ő is írt buzdító verseket, de ezek nem voltak nagy hatásúak, nem léphetett volna Petőfi nyomába, nem az az alkat volt. Ő inkább befelé forduló, szemlélődő, elégikus hajlamú. Az ötvenes évek első felében különösen a személyes …
Arany János
Arany János: Toldi (elemzés)
Arany János Toldi című műve 1846-ban keletkezett (fél év alatt) és 1847-ben jelent meg. Nagyobb siker aligha volt azelőtt a magyar irodalomban. A mű szerzőjét egy csapásra az irodalom első vonalába emelte. Keletkezéstörténet: 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett (kitétel volt a népies forma és tartalom), melyen magyar és történelmi témájú elbeszélő költeménnyel (költői beszély) …
Arany János: Naturam furca expellas (elemzés)
A Naturam furca expellas 1877. július 9-én keletkezett, a kapcsos könyvbe írt Őszikék ciklus ötödik darabja. (Az őszike egy kikericsfaj, amely késő ősszel virágzik. A görög mitológia Prométheusz virágának is nevezi és fiatalító, védelmező, gyógyító szerepet tulajdonít neki, ez játszhatott szerepet a címválasztásban.) Az Őszikék-ciklus a szellemi romlást és testi öregedést tematizáló, lemondó és rezingált …
Arany János: Mindvégig (elemzés)
A Mindvégig 1877. július 24-én keletkezett, az Őszikék ciklus darabja. Egy újfajta ars poetica, olyasfajta önmegszólító vers, mint Vörösmarty Mihály A vén cigánya: ez is felszólítás az alkotásra, illetve az alkotás vállalására minden körülmények között, „mindvégig”. Gyönyörű hitvallása Arany Jánosnak. A költő rájátszik egy másik versére: a Mindvégig ugyanis a Letészem a lantot ellentéte. Arany …
Arany János: Epilógus (elemzés)
Az Epilógus 1877. július 6-án keletkezett. Az Őszikék nevet viselő költemények közül a második darab, és az egyik leghíresebb, legtöbbet emlegetett és legjellemzőbb verse a ciklusnak. Az egész ciklus hangulatát meghatározza az a néhány fontos gondolat, amit az Epilógus megfogalmaz: az elhibázott élet és az elmúlás tudata, valamint a búcsúzás gesztusa. Az Őszikék Arany János …
Arany János: Vörös Rébék (elemzés)
A Vörös Rébék című ballada 1877. szeptember 26-án íródott. Az Őszikék korszakából való vers, amely a realitást babonás elemekkel, naiv látomásokkal keveri. Ez a ballada is a népi életből vett témát dolgoz fel és paraszti környezetben játszódik, legjobban talán az Ágnes asszonyhoz hasonlítható, amelyben szintén megjelenik a házasságtörés motívuma. Itt azonban van egy csavar, ugyanis …
Arany János: Tengeri-hántás (elemzés)
A Tengeri-hántás című ballada 1877. július 15-én keletkezett, az Őszikék egyik darabja. Első változata még az 1850-es évekből való, akkor még „Tengerifosztók” volt a címe. Végleges formáját 1877 nyarán nyerte el, de csak 1880-ban jelent meg az Árvízkönyv Szeged javára című kiadványban. A Tengeri-hántás a népéletből vett, népéleti tárgyú vers. Az Őszikék korszak jellegzetes témái: …
Arany János: Híd-avatás (elemzés)
A Híd-avatás 1877. augusztus 2-án keletkezett. Ez a kései ballada az Őszikék-korszak termése, a Gyulai Páltól kapott „kapcsos könyv” egyik remekműve. Témája miatt egyedülálló Arany balladái között, hiszen sem nem történelmi, sem nem népies ballada, hanem ún. városi ballada: a kapitalizálódó Budapest balladája. Arany már az 1860-as évektől betegnek érezte magát és keveset írt, otthagyta …
Arany János: Zách Klára (elemzés)
A Zách Klára 1855-ben íródott Nagykőrösön. Aranynak azok közé a történelmi balladái közé tartozik, amelyekkel a haza ügyét akarta szolgálni: akárcsak a többi történelmi ballada, allegorikus jelentésű. Az Anjou-korból meríti témáját, de a költő a kortársaihoz szól vele, akiket szeretett volna erkölcsileg megerősíteni, és akiket féltett az önkényuralom és elnyomás évei alatt. A címbeli Zách …
Arany János: Tetemre hívás (elemzés)
A Tetemre hívás 1877. október 27-én íródott, s Arany legnépszerűbb, legtöbbet szavalt balladái közé tartozik. Az Őszikék korszakában keletkezett, amelynek verseit a költő a Gyulai Páltól kapott Kapcsos könyvbe jegyezte le. Az Őszikék-korszakban négy nagyobb ballada született: a Tetemre hívás, a Vörös Rébék, a Híd-avatás és a Tengeri-hántás. A vers alapja egy középkori istenítélet: az …