Az Azon az éjjel című vers 1910-ben keletkezett és A szegény kisgyermek panaszai című kötetben jelent meg. A kötetnek számos darabjában központi téma a halál, ahogy ebben a versben is, melynek nem mindennapi hangulata van. A gyermek Kosztolányi élménye jelenik meg benne: nagyapja halálának éjszakáját és a másnap reggelt írja le. A költő félt szigorú …
Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom (elemzés)
A Mostan színes tintákról álmodom 1910-ben keletkezett, Kosztolányi egyik legismertebb verse. A szegény kisgyermek panaszai című versfüzér darabja. A kötetben az élet legszebb időszakának, a gyermekkornak a világa tér vissza a maga őszinteségével, naivságával és tisztaságával. Kosztolányi saját gyermekkori énjének látószögéből írja meg a verseket, az egykori szabadkai kisgyerek szemével csodálkozik rá a világra. Ez …
Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhítat (elemzés)
A Szeptemberi áhítat, Kosztolányi legutolsó költeménye először a Nyugat 1935. októberi számában jelent meg, később a Számadás című kötetben kapott helyet, annak alappillére lett. Előzménye a Radákovich Máriával az újságírók visegrádi üdülőjében töltött két hét emléke. Ez egy kései szerelem volt, amely a halál árnyékában fogant. A költő ekkor már régóta küzdött a rákkal, több …
Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai kötete (elemzés)
A Szegény kisgyermek panaszai című versfüzér 1910-ben jelent meg, és meghozta a szakmai elismerést a fiatal Kosztolányinak, aki így az irodalmi világ érdeklődésének középpontjába került és a legnépszerűbb modern költők közé emelkedett. A kötetről köztudott, hogy Karinthy Frigyes kifigurázta (a Mint aki a sínek közé esett című vers nyomán alkotta meg Kosztolányi-paródiáját Így írtok ti …
Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség (elemzés)
A Hajnali részegség a Számadás című versciklus darabja, 1933 őszén keletkezett. Kosztolányi ekkor már tudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, rákja előrehaladott állapotban volt. Szembesülnie kellett azzal a gondolattal, hogy már csak egy rövid kis idő van hátra, aztán jön a vég. Egyszer az embernek szembe kell néznie azzal, hogy bizony ő sem kivétel, hogy neki is …
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd (elemzés)
A Halotti beszéd 1933-ban keletkezett és 1935-ben jelent meg Kosztolányi Számadás című kötetében. Az 1930-as években Kosztolányi költészete elmélyült: a Számadás kötetben és utána is nagy verseket írt, létösszegzőket, az érett, klasszikus nagy költő verseit. Ezeket a műveket nagyrészt a halálfélelem váltotta ki, Kosztolányi ugyanis rákbeteg volt: 1933 nyarán rosszindulatú ínydaganatot fedeztek fel nála, és …
Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal (elemzés)
A Boldog, szomorú dal című vers valószínűleg 1916 decemberében keletkezett. Először a Nyugatban jelent meg 1917 januárjában „újévi vers” gyanánt, majd a Kenyér és bor című kötet nyitó verse lett, ami 1920-ban látott napvilágot (Békéscsabán a Tevan Kiadó gondozásában). Első sora („Van már kenyerem, borom is van”) jelzi, hogy a kötetcímet is ez a vers …
Kosztolányi Dezső: Mint aki a sínek közé esett (elemzés)
A Mint aki a sínek közé esett a legjellegzetesebb Kosztolányi-kötet, az 1910-es A szegény kisgyermek panaszai első darabja. Ez a kötet tette a szerzőt a legnépszerűbb modern költők egyikévé. A versfüzér attól különleges, hogy Kosztolányi beleéli magát egy vidéki (szabadkai) kisgyermek helyébe, és gyermeki szemmel csodálkozik rá a világ dolgaira. A világot előítéletek nélkül, ámulva, …
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés)
Kosztolányi Dezső (1885-1936) sokoldalú szerző volt: nemcsak költő, hanem kiváló novella-és regényíró, valamint esszéista is. Az 1920-as években felerősödött érdeklődése a mélylélektan iránt. Mivel felismerte, hogy a mélylélektan tanulságai elsősorban történéses művekben hasznosíthatók, figyelme a regény műfaja felé fordult.