Első fejezet A narrátor E/1. személyben mesél Esti Kornélról, akivel gyerekkorában elválaszthatatlan jó barátok voltak, de már 10 éve megszakadt a kapcsolatuk. Esti Kornél teljesen ellentéte a narrátornak, már gyerekként is az volt. Semmirekellő, hanyag, pimasz fiú volt, rossz hatással volt a narrátorra, ezért el is tiltották tőle a szülei. Ők ennek ellenére is barátkoztak. …
Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső: A kulcs (elemzés)
A kulcs 1932-ben keletkezett és a Tengerszem című novellagyűjteményben jelent meg 1936 tavaszán. A kötet Végzet és veszély című ciklusában a negyedik novella A kulcs (a nyitó darab a szintén jelentős Fürdés című elbeszélés). A veszélyes és végzetes dolog természetesen maga az élet, amit el kell viselnie az embernek. A novellának gyermekhőse van. Kosztolányi gyermektörténeteinek …
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (elemzés)
Az Esti Kornél című novelláskötet 1933-ban jelent meg és 18 fejezetet tartalmaz (olvasónapló ITT). Kosztolányi az 1920-as években kezdte írni az Esti Kornél-novellákat, a legkorábbi fejezet 1925-ben készült el, a későbbiek az 1936-os Tengerszem című kötet egyik ciklusában (Esti Kornél kalandjai) láttak napvilágot, amely 17 db Esti Kornél-novellát tartalmaz. A címszereplő, Esti Kornél nem teljesen …
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés)
Az Édes Anna alapötlete Kosztolányi feleségétől származik, aki felvetette, hogy milyen jó lenne egy tökéletes cselédlány, aztán ráébredt, hogy ennek végzetes következményei lehetnek. Az írónak megtetszett a téma, így hozzáfogott a regényhez, melyet a Nyugat közölt folytatásokban 1926. július 1-jétől. Ez Kosztolányi utolsó regénye. Egy másik forrás szerint egy újságcikk szolgált a regény alapjául. A …
Kosztolányi Dezső: Ének a semmiről (elemzés)
Az Ének a semmiről 1933-ban keletkezett. Kosztolányi utolsó, Számadás című kötetében jelent meg 1935-ben. A kötet a halál árnyékában született, akkor, amikor a költő már súlyos beteg volt (rákban szenvedett) és tudta, hogy nincsen sok ideje hátra. Igyekezett megtalálni a halállal szembeni elfogadható magatartást, és verseinek fő témája is az élet szeretete és a halál …
Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius (elemzés)
A Marcus Aurelius 1929-ben keletkezett és először a Nyugatban jelent meg 1929. október 1-én. Később Kosztolányi utolsó kötetében, a Számadás című kötetben látott napvilágot 1935-ben. Kosztolányi a versben saját ars poeticáját és költőeszményét fogalmazza meg. Olyan művészmagatartást tartott ideálisnak, amely messze áll mindenfajta messianizmustól és váteszi gesztustól, vagyis az Ady-típusú költők magatartásától. Erre az önvallomásszerű …
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke (elemzés)
Az Esti Kornél éneke 1933-ban keletkezett és Kosztolányi utolsó, Számadás című kötetében jelent meg 1935-ben. Esti Kornél a Kosztolányi-életmű kulcsfigurája, novelláskötetet is írt róla Kosztolányi (1936). Beszédes nevű irodalmi alakról van szó, aki úgyszólván „eggyé vált” Kosztolányival. Az Esti vezetéknév azt sugallja, hogy az élete alkonyán van (az este a nap vége, a nap alkonya). …
Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli (elemzés)
Az Őszi reggeli 1929-ben keletkezett és 1935-ben jelent meg Kosztolányi utolsó, Számadás című kötetében. Már a klasszikussá mélyült, érett költő lírája található meg ebben a kötetben. A kötet néhány rövidebb darabjának az emberi sors és a természet közötti párhuzam a témája. Ilyen vers az Őszi reggeli, amely a Kosztolányinál gyakran megjelenő ősz-élmény egyik változata (kapcsolatba …
Kosztolányi Dezső: Számadás (elemzés)
A Számadás-ciklus egy hét szonettből álló versfüzér, amely 1933-ban keletkezett. Abban az évben, melynek nyarán jelentkeztek Kosztolányi betegségének első tünetei. Tudta, hogy a baja gyógyíthatatlan (ínydaganata volt) és azzal a gondolattal kellett együtt élnie évekig, hogy meg fog halni. Költészete Az 1930-as években mélyült el, ekkor érett klasszikussá. Legnagyobb versei, amelyek elérik Ady és Babits …
Kosztolányi Dezső: Vörös hervadás (elemzés)
A Vörös hervadás 1931-ben keletkezett és Kosztolányi pályazáró kötetében, a Számadás kötetben jelent meg 1935-ben. Témája, motivikája révén kapcsolatba hozható az 1929-es Őszi reggeli című verssel, amellyel két egymást követő darabként helyezkednek el a kötetben. Mindkettőt korszakértelmező műnek tartják, melyek akár egy verssé is összeolvashatók. Kosztolányi lírájában mindig fontos szerepet játszott a halál, az elmúlás …