A vers 1845. aug. 20. és szept. 8. között íródott Szalkszentmártonban. Petőfinek ebben a korszakában arra volt szüksége, hogy átélhesse azt a kétség és remény közt hányódó érzelemviharzást, melyből megszülethet szerelmi lírája. Szerelemvágya és szerelemköltői ambíciója kielégítésére olyan múzsákat választott magának, akiktől nem remélhette érzelmei viszonzását. Első szerelme, Csapó Etelke halála után újabb sikertelen szerelem …
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor: Nemzeti dal (elemzés)
Ezt a verset mindenki ismeri: ez az a vers, amelyet gyerekkorunk óta minden évben hallunk, ez az a vers, amelyet elszavalnak minden március 15-i ünnepségen, ezért talán túlságosan is megszoktuk, és nem hat ránk többé olyan elemi erővel, mint amilyen erővel keletkezésekor hatott. Mert ez volt az a vers, amely két nappal a születése után úgyszólván pillanatok alatt a forradalom indulója lett…
Petőfi Sándor: Költői ábránd volt, mit eddig érzék (elemzés)
A vers 1846. szept. 27-én Szatmárban íródott, alig három héttel Petőfi és Szendrey Júlia megismerkedése után. A költő először szeptember 8-án Nagykárolyban látta meg a lányt egy bálon, és már a megismerkedést követően levelet írt neki, amelyhez mellékelt egy versbe foglalt szerelmi vallomást (Júliához). A versben udvarolni kezdett Júliának, és bár rábeszélése, udvarlása könnyed hangvételű, …
Petőfi Sándor: A királyokhoz (elemzés)
Petőfi királyellenes versei közül az egyik legismertebb A királyokhoz, amely 1848. március 27-30 között született Pesten, arra a hírre, hogy Ferdinánd király megszegte a magyar országgyűlés küldöttségének tett ígéretét. Március 16-án Ferdinánd megígérte, hogy teljesíti a követeléseket, aztán március 28-án ígéretét visszavonta, és megtagadta a független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikkek jóváhagyását. Erre …
Petőfi Sándor: A magyar nemes (elemzés)
A magyar nemes című vers 1845. szeptember 26. és október 7. között született. Egy olyan élmény ihlette, amely július végén esett meg a költővel. Petőfit egy jó barátja, Sass István doktor, aki Sárszentlőrincen iskolatársa volt, meghívta, hogy keresse fel őt szüleinél Borjádon. Petőfi ekkor már neves költő volt és nagy örömmel fogadta őt a Sass-család, …
Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger (elemzés)
Petőfi Föltámadott a tenger című verse 1848. március 27-30. között keletkezett Pesten. Ihletői az ismert történelmi események. Március 15-én kitört a forradalom, és a hónap végén Pest népe újra forrongani kezdett, mivel nyugtalanító hírek érkeztek Bécsből: nagyon úgy látszott, a bécsi udvar vonakodik elfogadni a márciusi törvényeket, és a király vissza akarja vonni a független …
Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van ujra (elemzés)
Az Itt van az ősz, itt van ujra 1848. november 17-30. között keletkezett, a legutolsó őszön, amelyet a költő megélt, a szép, hegyes-lankás Erdődön. Petőfi ezen a vidéken töltötte mézesheteit feleségével egy évvel korábban, és néhány hét múlva fog megszületni fiuk, Zoltán. Így aztán várakozás és aggodalom, gond és reménykedés tette feszültté ezt az időszakot. …
Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél (elemzés)
A Beszél a fákkal a bús őszi szél 1847 szeptemberében íródott Koltón, ahol Petőfi a mézesheteket töltötte feleségével, Szendrey Júliával. Gróf Teleki Sándor, a költő egyetlen főnemesi barátja kölcsönadta kastélyát az ifjú párnak, akik a szobáikban maradtak, mert korán beköszöntött az ősz és borús volt az idő, vihar készülődött. Ebéd után lehevertek pihenni a pamlagra, …
Petőfi Sándor: Szörnyű idő (elemzés)
A Szörnyű idő 1849. július közepén íródott, valamikor július 6-17. között (dátumát nem tudták pontosan megállapítani), Mezőberényben. Az orosz és az osztrák hadak benyomultak az országba, s elfoglalták a fővárost, ennek híre nagy rémületet váltott ki. Ráadásul a Bem által vezetett erdélyi hadsereg, amelynél Petőfi is szolgált, júniustól több fronton is harcolt: egyrészt a román …
Petőfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint (elemzés)
A vers 1849. március 8-án íródott. Petőfi ekkor már fél éve teljesített katonai szolgálatot (1848 szeptemberétől), és nehezen ment a sora, felettesei önfejűséggel, makacssággal vádolták. Mikor fia, Zoltán megszületett, a költő otthon maradt, mire ellenségei gyávának nevezték, amiért távol van a harctértől. Végül annyira elege lett, hogy áthelyeztette magát Bem tábornok hadseregéhez Erdélybe, ahol végre …