TALÁLATOK: 1 - 2 találat listázása a(z) 2 találatból
Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Késő vágy, Országháza, Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Csongor és Tünde, Szép Ilonka, Zalán futása
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés)

Vörösmarty Mihály Szózat című költeménye 1836-ban keletkezett. A költő ezzel a versével kapcsolódott be a reformkor küzdelmeibe. A Szózatnak nemcsak irodalmi jelentősége van, hanem emberi közösségekre tett hatása is felbecsülhetetlen érték, mivel megtartó erőt jelentett és jelent a magyarság számára. Nemzeti énekünk, mely a magyarok azonosságtudatát testesíti meg (akár a Himnusz). Történelmi háttere az 1832-36-os …

Vörösmarty Mihály portréja, versei: Szózat, Ábránd, A merengőhöz, Liszt Ferenchez, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Előszó, A vén cigány, Szép Ilonka
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Szózat (verselemzés)

Vörösmarty Mihály nem véletlenül lett a magyar hazafias líra nagy alakja: a hazafias érzést, a nemzeti öntudatot otthonról hozta, szinte az anyatejjel szívta magába. Édesapja elszegényedett kisnemes volt (a család ősei a 17. század közepén szereztek nemességet), rokonai egyszerű foglalkozásokat űztek (egyik nagybátyja strázsamester volt, a másik csősz). Birtokuk nem lévén…