TALÁLATOK: 351 - 360 találat listázása a(z) 533 találatból
Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: Páris, az én Bakonyom (elemzés)

A Páris, az én Bakonyom 1906-ban íródott. A Vér és arany című Ady-kötetben jelent meg A magyar Messiások című versciklus részeként. Ady szembeállítja a szabad Párizst, a szabad nyugatot a zűrös Magyarországgal. Párizs minden álmot megvalósít: a szépség, a fény, a gazdagság, a szabadság és a kultúra városa, Magyarország ellenben kicsi, szegény, elmaradott, szellemtelen és …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: A magyar Messiások (elemzés)

A magyar Messiások című vers 1907-ben keletkezett. Ady Vér és arany című kötete második ciklusának címadó verse. Típusa szerint magyarságvers. Ady a ciklus verseiben (amelyek legtöbbje én-vers) a magyar valósággal, a kijózanító realitással néz szembe és birkózik meg. A versben Ady elszántsága kap hangot. Úgy érzi, hiábavaló a küzdelem, a cél elérése teljesen reménytelen, mégsem …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: A Hortobágy poétája (elemzés)

A Hortobágy poétája című költemény 1905-ben íródott és 1906-ban jelent meg Ady Endre Új versek című kötetében, abban a kötetben, amely új korszakot nyitott a magyar irodalom történetében. Mivel Adynál nagy jelentősége van annak, hogy a kötetben hol helyezkedik el egy adott vers, érdemes először ezzel a kérdéssel foglalkozni. A Hortobágy poétája A magyar Ugaron …

Ady Endre: Új versek, Góg és Magóg fia vagyok én, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások, A Tisza-parton, Páris, az én Bakonyom, A Szajna partján, A Gare de l’Esten. Vízió a lápon, A magyar Ugaron, Héja-nász az avaron, Örök harc és nász, Lédával a bálban, Meg akarlak tartani, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Szeretném, ha szeretnének, Sírni, sírni, sírni, A fekete zongora, Mag hó alatt, Nekünk Mohács kell, Nézz, Drágám, kincseimre, Párisban járt az Ősz, A Halál rokona, A föl-földobott kő, Elbocsátó, szép üzenet, Sípja régi babonának, Bujdosó kuruc rigmusa, Új vizeken járok, Hunn, új legenda, A muszáj Herkules, Kocsi-út az éjszakában, Őrizem a szemed, A Sion-hegy alatt, Istenhez hanyatló árnyék, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Krónikás ének 1918-ból, Ember az embertelenségben, Intés az őrzőkhöz, Rohanunk a forradalomba, A márciusi Naphoz
Elemzés

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én… (elemzés)

A Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű, cím nélküli költemény 1905-ben keletkezett, és Ady Endre 1906-os sorsfordító Új versek című kötetének előhangjaként látott napvilágot. A verset, amely magyarázza a kötet címét és megadja a kötet alaphangját, a költő dőlt betűvel is kiemelte. Azonkívül a Góg és Magóg fia vagyok én… előreutal a kötet záró …

Vajda János: Sirámok, A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Húsz év múlva, Nádas tavon, Vajda János, Harminc év után, Őszi tájék
Elemzés

Vajda János: Őszi tájék (elemzés)

Vajda János Őszi tájék című verse 1878-ban keletkezett. Filozófiai gondolatokat és egyéni érzéseket megfogalmazó, újszerű tájlírájának egyik darabja, akárcsak A vaáli erdőben vagy a Nádas tavon. Vajda költészete az elszigeteltség, a magány, a kirekesztettség jegyében fogant. A költő állandóan a világgal hadakozott, a világgal is és önmagával is meghasonlott. „Az foglalkoztatta mindig, amit nem kapott …

Vajda János: Sirámok, A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Húsz év múlva, Nádas tavon, Vajda János, Harminc év után, Őszi tájék
Elemzés

Vajda János: Harminc év után (elemzés)

A Harminc év után 1892-ből való idő-és értékszembesítő költemény, amelyet a Gina-versek közé sorolunk. Nem valószínű, hogy van életrajzi háttere (azaz nem bizonyítható, hogy a verset egy valódi találkozás ihlette Ginával). Inkább fiktív találkozásról van szó: a költő képzeletben újra találkozik régi szerelmével harminc év után. A vers rávilágít arra, hogy az immár öregúr Vajda …

Katona József, a Bánk bán szerzője
Elemzés

Katona József: Bánk bán (elemzés)

  A Bánk bán műfaja történelmi dráma, máig nemzeti drámánknak számít. A magyarság létének alapkérdéseit taglalja egy 13. századi tragikus történelmi esemény kapcsán. Az utolsó felvonásból derül ki, mi volt a szerző politikai eszményképe: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldhatja meg. A főnemesség szerepet kap az ország vezetésében, a jobbágyok …

Vajda János: Sirámok, A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Húsz év múlva, Nádas tavon, Vajda János, Harminc év után, Őszi tájék
Elemzés

Vajda János: Nádas tavon (elemzés)

A Nádas tavon 1888-ban íródott. A költő szenvedélyesen szerette a természetet, a Szabadka mellett elterülő Palicsi-tóhoz gyakran ellátogatott vadászni, pihenni. Ez a tó volt a Nádas tavont ihlető helyszín is: bűbája, varázsa kiváltságos költői pillanatokat hozott Vajda számára, akinek ritkán született ilyen könnyed, letisztult, lebegő, hibátlan egységű költeménye. Gyermekkorától haláláig életeleme volt az erdei, vízparti …

Vajda János: Sirámok, A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Húsz év múlva, Nádas tavon, Vajda János, Harminc év után, Őszi tájék
Elemzés

Vajda János: Az üstökös (elemzés)

Az üstökös 1882-ben íródott, és Vajda János elszigeteltségét, kozmikussá növelt magányát fejezi ki egy többértelmű allegória segítségével, amely már a szimbolizmus felé mutat. A költő láthatott üstököst 1881 júniusában és 1882 májusában is, de hogy ez az élmény ihlette a verset, még nem nyert teljes körű bizonyítást. Vannak irodalomtörténészek, akik szerint igen. Vajda monográfia-írója, Széles …

Vajda János: Sirámok, A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Húsz év múlva, Nádas tavon, Vajda János, Harminc év után, Őszi tájék
Elemzés

Vajda János: Húsz év múlva (elemzés)

A Húsz év múlva 1876-ban keletkezett. Ihletője Kratochwill Georgina, aki Vajda János fiatalkori, reménytelen szerelme volt. A kiegyezés-kori magyar líra egyik legjelentősebb költője az 1850-es évek vége felé szeretett bele akkori lakásadójának, egy jómódú budai cseh fodrásznak húszéves lányába. Akkoriban Vajda húszas éveinek vége felé járt, és pusztán a szépsége, kívánatossága miatt szeretett bele a …