A vaáli erdőben 1875-ben íródott. Vajda János édesapja a Fejér megyei Vál (régi írás szerint: Vaál) községben volt az Ürményi család birtokának főerdésze. A költő itt nőtt fel, itt töltötte gyermekéveit nagyon boldogan (élete legboldogabb időszaka a gyerekkora volt). Később is gyakran visszatért Válba, vonzotta a váli erdő csendje, nyugalma. Egész életében megmaradt „erdei” embernek. …
Vajda János: A virrasztók (elemzés)
A virrasztók 1857-ben íródott, a Bach-korszak idején, amikor a kivégzések, az üldöztetések és az elnyomás miatt az elkeseredés és a kilátástalanság érzése uralta hazánkban a közhangulatot. Ez a korát meghaladóan modern költemény is a nagy ellenálló versek közé tartozik, amely tökéletesen ábrázolja a Bach-korszak emberének egyéni és kollektív válságérzetét. A virrasztók ugyanis egy allegorikus költemény, …
Vajda János: Sirámok (elemzés)
A Sirámok egy 18 darabból álló versciklus, amely 1854 és 1856 között keletkezett. Vajda János, a 19. század második felének nagy magányos egyénisége, ekkor tért haza hosszú külföldi katonáskodás után (a 48-as szabadságharcban való részvétele miatt közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe). A Sirámok elsősorban filozofikus, látomásos-elégikus tájverseket tartalmaz, amelyek formája a népdalt idézi fel, de …
Arany János: Naturam furca expellas (elemzés)
A Naturam furca expellas 1877. július 9-én keletkezett, a kapcsos könyvbe írt Őszikék ciklus ötödik darabja. (Az őszike egy kikericsfaj, amely késő ősszel virágzik. A görög mitológia Prométheusz virágának is nevezi és fiatalító, védelmező, gyógyító szerepet tulajdonít neki, ez játszhatott szerepet a címválasztásban.) Az Őszikék-ciklus a szellemi romlást és testi öregedést tematizáló, lemondó és rezingált …
Arany János: Mindvégig (elemzés)
A Mindvégig 1877. július 24-én keletkezett, az Őszikék ciklus darabja. Egy újfajta ars poetica, olyasfajta önmegszólító vers, mint Vörösmarty Mihály A vén cigánya: ez is felszólítás az alkotásra, illetve az alkotás vállalására minden körülmények között, „mindvégig”. Gyönyörű hitvallása Arany Jánosnak. A költő rájátszik egy másik versére: a Mindvégig ugyanis a Letészem a lantot ellentéte. Arany …
Arany János: Epilógus (elemzés)
Az Epilógus 1877. július 6-án keletkezett. Az Őszikék nevet viselő költemények közül a második darab, és az egyik leghíresebb, legtöbbet emlegetett és legjellemzőbb verse a ciklusnak. Az egész ciklus hangulatát meghatározza az a néhány fontos gondolat, amit az Epilógus megfogalmaz: az elhibázott élet és az elmúlás tudata, valamint a búcsúzás gesztusa. Az Őszikék Arany János …
Arany János: Vörös Rébék (elemzés)
A Vörös Rébék című ballada 1877. szeptember 26-án íródott. Az Őszikék korszakából való vers, amely a realitást babonás elemekkel, naiv látomásokkal keveri. Ez a ballada is a népi életből vett témát dolgoz fel és paraszti környezetben játszódik, legjobban talán az Ágnes asszonyhoz hasonlítható, amelyben szintén megjelenik a házasságtörés motívuma. Itt azonban van egy csavar, ugyanis …
Lúdas Matyi-kvíz (játék diákoknak)
A Lúdas Matyi-kvíz egy remek játék, amelyből megtudhatod, mennyire ismered jól Lúdas Matyi történetét. Kiválóan alkalmas tudásod visszaellenőrzésére és a szórakozva tanulásra is. A kvízt összeállította: dr. Málnási Ferenc ny. magyartanár – Kolozsvár Köszönet a munkájáért. Most, hogy megismertük Fazekas Mihály elbeszélő költeményét, egy játékkal búcsúzzunk el Matyitól, hogy kalandjait, tetteit és életét később se …
Arany János: Tengeri-hántás (elemzés)
A Tengeri-hántás című ballada 1877. július 15-én keletkezett, az Őszikék egyik darabja. Első változata még az 1850-es évekből való, akkor még „Tengerifosztók” volt a címe. Végleges formáját 1877 nyarán nyerte el, de csak 1880-ban jelent meg az Árvízkönyv Szeged javára című kiadványban. A Tengeri-hántás a népéletből vett, népéleti tárgyú vers. Az Őszikék korszak jellegzetes témái: …
Arany János: Híd-avatás (elemzés)
A Híd-avatás 1877. augusztus 2-án keletkezett. Ez a kései ballada az Őszikék-korszak termése, a Gyulai Páltól kapott „kapcsos könyv” egyik remekműve. Témája miatt egyedülálló Arany balladái között, hiszen sem nem történelmi, sem nem népies ballada, hanem ún. városi ballada: a kapitalizálódó Budapest balladája. Arany már az 1860-as évektől betegnek érezte magát és keveset írt, otthagyta …