A Zách Klára 1855-ben íródott Nagykőrösön. Aranynak azok közé a történelmi balladái közé tartozik, amelyekkel a haza ügyét akarta szolgálni: akárcsak a többi történelmi ballada, allegorikus jelentésű. Az Anjou-korból meríti témáját, de a költő a kortársaihoz szól vele, akiket szeretett volna erkölcsileg megerősíteni, és akiket féltett az önkényuralom és elnyomás évei alatt. A címbeli Zách …
Arany János: Tetemre hívás (elemzés)
A Tetemre hívás 1877. október 27-én íródott, s Arany legnépszerűbb, legtöbbet szavalt balladái közé tartozik. Az Őszikék korszakában keletkezett, amelynek verseit a költő a Gyulai Páltól kapott Kapcsos könyvbe jegyezte le. Az Őszikék-korszakban négy nagyobb ballada született: a Tetemre hívás, a Vörös Rébék, a Híd-avatás és a Tengeri-hántás. A vers alapja egy középkori istenítélet: az …
Arany János: A walesi bárdok (elemzés)
A walesi bárdok 1857 júniusa és 1861 között íródott, Arany nagykőrösi korszakában. Valószínűleg ez a költő leghíresebb, legismertebb balladája. A vers keletkezésének története gyakorlatilag nemzeti legendává lett. Az 1848-as szabadságharc leverése után Haynau rémuralma és a Bach-korszak nyomasztó légköre következett, s a fiatal osztrák császár, Ferenc József még évekig nem merte megkockáztatni, hogy Magyarországra látogasson. …
Arany János: Szondi két apródja (elemzés)
A Szondi két apródja 1856-ban keletkezett Nagykőrösön, és már megjelenésekor felismerték kivételes jelentőségét. A drégelyi vár ostroma (1552) régi toposz volt a magyar irodalomban, már Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte (Budai Ali basa históriája), és megörökítette a „két énökös apród” alakját is. Arany többször is feldolgozta a témát, de a legjobban a Szondi két apródja …
Stendhal: Vörös és fekete (elemzés)
Stendhal Vörös és fekete c. regénye 1830 novemberében jelent meg, ettől az évtől számítjuk a realista irodalom kezdetét. A regény élére helyezett mottó: „Az igazságot, a kíméletlen igazságot!” a realizmus jelszava is lehetne. Stendhalt az igazság kutatásának szenvedélye fűtötte, ragaszkodott a valósághoz és megvetette a képmutatást. Stendhal: írói álnév, valódi neve Henri Beyle („anri bel”, …
Arany János: V. László (elemzés)
Az V. László 1853-ban íródott Nagykőrösön. Történelmi balladáiban Arany a nemzeti megmaradás, helytállás és hűség problémáit fogalmazta meg. A szabadságharc bukása után erről a témáról nem lehetett nyilvánosan beszélni, de a ballada alkalmas műfaj volt arra, hogy a költő áttételesen megfogalmazza a gondolatait, és kihallható legyen a sorokból az üzenet anélkül, hogy nyíltan kimondaná. Arany …
Arany János: Ágnes asszony (elemzés)
Az Ágnes asszony 1853-ban keletkezett, a nagykőrösi időszakban. Arany János 1851-től Nagykőrösön dolgozott tanárként, balladáit pedig 1853-tól kezdte írni. Szeretett volna olyasmiben elmélyülni, ami a lelkét, költői ambícióit kielégíti, amiben újra otthonra talál a sok megpróbáltatás után. Másrészt szerette volna felmutatni a nép előtt az igazi értéket. A költemény műfaja ballada, amely eredetileg ősi népköltészeti …
Arany János: Családi kör (elemzés)
A Családi kör 1851. április 10-én keletkezett. Arany János nehéz anyagi körülmények közt élt kis családjával Nagyszalontán, amikor ezt a verset írta. Fájdalmas, letört hangulatban volt, hiszen az elbukott szabadságharc emléke, Petőfi elvesztése valamint személyes problémái mind-mind nyomták a szívét. Ezért is különleges a Családi kör című verse, amely egészében véve derűs, idilli hangulatú, így …
Arany János: Az örök zsidó (elemzés)
Az örök zsidó 1860-ban íródott: ez Arany Jánosnak az a nagy műve, amellyel lezárta az 1850-es évek keserves időszakát (a nagykőrösi korszak záródarabja). A vers fő motívuma (a címbeli zsidó, akinek örökké vándorolnia kell) két mondából táplálkozik. A bolygó zsidó legendája az egyik, amelyet igen sajátosan dolgozott fel Arany. A mondabeli „bolygó zsidó” a középkori …
Arany János: Visszatekintés (elemzés)
A Visszatekintés 1852 októberében íródott Nagykőrösön, a szabadságharc bukása utáni kiábrándult hangulatban. Az egész közhangulatot keserűség és illúziótlanság uralta akkoriban, de Arany János egyébként is hajlamos volt a melankóliára, az elégikus hangulatra, a „borongásra”. Ezt a verset se nagyon lehet a korabeli viszonyokkal, a szabadságharc bukásával összefüggésbe hozni, vagy csak nagyon áttételesen: Arany nem a …