A lejtőn 1857-ben keletkezett, és azok közé a remekművek közé tartozik, amelyeket Arany János az 1850-es éveket fémjelző keserű, kiábrándult, illúziótlan hangulatban írt. A bizonytalanság, a céltalanság, a fölöslegesség életérzése szólal meg ebben a versben is, a vigasz, a feloldó befejezés viszont hiányzik belőle. A költő életútja lefelé halad, s erre a problémára nincs megoldás. …
Arany János: Kertben (elemzés)
A Kertben 1851 elején íródott Nagyszalontán. A versben szereplő kert valóban létezett, a költő házához tartozott, és Arany valóban szívesen dolgozgatott a kertjében. Nehéz időszaka volt az 1850-es évek az országnak is (ez a Bach-rendszer korszaka) és Arany János életének is. A polgári világban a forradalom leverése miatt elkeseredettség, fásultság uralta a közhangulatot, ráadásul a …
Arany János: Ősszel (elemzés)
Az Ősszel 1850 októberében íródott. Érzelmi-hangulati téren, végkicsengésében és szerkezetében is hasonló a Letészem a lantot című vershez. Arany alapérzelme itt is az a csalódottság és keserűség, amelyet a szabadságharc kudarca és Petőfi elvesztése váltott ki benne. Ehhez személyes veszteségek, családi gondok is járultak. Nem véletlen, hogy az 1850-es években Nagykőrösön írt verseinek jellemző műfaja …
Arany János: Letészem a lantot (elemzés)
A Letészem a lantot 1850. március 19-én íródott. A levert szabadságharc után Arany sokat szenvedett lelki értelemben. A lelki tűz veszett ki belőle, eltűnt az alkotókedve. Csalódott volt, reményvesztett, és abba akarta hagyni a versírást. Fölöslegesnek érezte magát, költészetét pedig hiábavalónak, hiszen ha a nemzet halott, akkor nincs kinek énekelni. 1849 előtt irodalmunkban sokkal gyakoribbak …
Arany János: Évek, ti még jövendő évek (elemzés)
Az Évek, ti még jövendő évek 1850. február 15-én (alig fél évvel a világosi fegyverletétel után) íródott elégikus vers. Arany János lírikusi tehetsége a szabadságharc bukása után bontakozott ki, pedig eredetileg nem költő akart lenni, inkább az epika iránt érzett magában hajlamot, nagy epikus művei azonban töredékben maradtak (sem ideje, sem testi-lelki ereje nem volt …
Arany János: A rab gólya (elemzés)
A rab gólya 1847-ben íródott allegorikus költemény, lírizált kisepikai mű (az allegória átvitt értelmű kép, többnyire állathoz, növényhez vagy valamilyen mitologikus alakhoz hasonlítja tárgyát a költő). A vers hangvétele, témája alapján könnyen azt hihetnénk, hogy 1849-ben vagy később, a szabadságharc bukása után keletkezett, pedig Arany még előtte írta. Olyan, mintha a magára hagyott gólya a …
Petőfi Sándor: Itt állok a rónaközépen (elemzés)
Az Itt állok a rónaközépen 1846-ban íródott, Petőfi lelki válságának idején, a Felhők ciklus XVI. darabja. A 66 költeményből álló ciklusnak azon versei közé tartozik, amelyek egy válasz nélkül hagyott kérdéssel végződnek, vagyis lezáratlanok, így a versszöveg befejezése még tovább munkál az olvasóban (négy ilyen vers van a Felhőkben, a másik három: a XIV. sorszámú …
Petőfi Sándor: Levél Arany Jánoshoz (elemzés)
A Levél Arany Jánoshoz 1847. augusztus 6-án íródott Szatmárban. Szerencséje a magyar irodalomnak, hogy Arany János csak egy nappal korábban, augusztus 5-én adta postára levelét, melyben arról panaszkodott, hogy egy hónapja (a július 5-ei bejei levél óta) nem hallott semmit Petőfiről. Ha előbb érkezik meg Arany híreket kérő levele, akkor a vers vagy nem születik …
Petőfi Sándor: Szülőföldemen (elemzés)
A Szülőföldemen 1848. június 6-8. között született Kiskunfélegyházán, a választási körút alatt (június 5-8), amelyet a költő azért tett, mert szerette volna képviselővé választatni magát szülőföldjén, a Kiskunságban. 1848. június 7-én adta hírül a Radicallap című újság, hogy Petőfi a választókerületébe utazott: június 5-én indult el Pestről, s valószínűleg Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Kiskunfélegyháza érintésével …
Petőfi Sándor: Kiskunság (elemzés)
A Kiskunság 1848 júniusában íródott Pesten, nem sokkal a szabadszállási választási kudarc előtt. Petőfi szülőföldjén, a Kiskunságban akart indulni a képviselőválasztáson, mert – mint választási beszédében írta – „bármily közel az ember szívéhez az egész haza, még közelebb áll az a hely a hazában, ahol született”. A versben érezhető lelkiállapotból arra lehet következtetni, hogy a …