A vers 1843 áprilisában íródott. Petőfi sok más korai művéhez hasonlóan ez is szerepvers (a szereplírához való ihletet Petőfi színészélményeiből merítette): benne átveszi, eljátssza hősének szerepét. Jelen esetben a gyümölcsöt lopó gyerek a vers beszélője, akit a költő egyes szám első személyben szólaltat meg. A fiút lebuktatja és elpáholja a szomszéd bácsi, amiért bemászott a …
Petőfi Sándor: Temetésre szól az ének (elemzés)
A vers 1843 decemberében íródott Debrecenben. Annak a népdaltermésnek a része, amelyet Petőfi nem a saját nevén, hanem Pönögei Kis Pál álnéven jelentetett meg az Athenaeum című lapban. Ebben az időben verseiben többnyire kétféle hangulat, illetve lírai modor volt jellemző: a szilaj, kihívó, dacos hetykeség és a borús halálvágy. A Temetésre szól az ének az …
Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet (elemzés)
A vers 1843 decemberében íródott Debrecenben. Népies helyzetdal, amelyben Petőfi beleéli magát a szerelmes parasztlegény szerepébe, akit egyes szám első személyben beszéltet. A cím megegyezik az első sorral. Már a vers kezdő motívuma is természeti kép, Petőfi nagy formai-stiláris bravúrral dolgozza ki a természeti kép és a lírai én közti párhuzamot: A virágnak megtiltani nem …
Petőfi Sándor: A szerelem, a szerelem (elemzés)
A vers amolyan hangulat sugallta ötlet, amelyben a költő szerepet játszik: egy szerelmes juhász nevében szólal meg egyes szám első személyben (a valóságban persze soha nem őrzött juhokat). Műfaja dal. 1843 novemberében íródott. A szerelem, a szerelem, A szerelem sötét verem; Beleestem, benne vagyok, Nem láthatok, nem hallhatok. Őrizem az apám nyáját, De nem hallom …
Petőfi Sándor: Befordúltam a konyhára (elemzés)
A vers keletkezési ideje 1843 július-augusztus. Műfaja dal, de életképnek is tekinthető. Egy népies életkép is, amelyben azt a tipikus helyzetet mutatja be a költő, ahogy a konyhába belépő legény megpillant egy lányt és nyomban beleszeret. A cím (a vers első sora) tehát témajelölő és helyszínjelölő is egyben. Befordúltam a konyhára, Rágyujtottam a pipára… Azaz …
Petőfi Sándor: Hortobágyi kocsmárosné (elemzés)
1842 októberében született a vers, akkor, amikor a költő Debrecenből gyalog indult Tiszafüred felé a Hortobágyon át. Volt tehát a versnek életrajzi alapja, és egy olyan mozzanat sincs a műben, amely ellentmondana a valós élménynek. És mégis… A valós élmény csak az ötletet adta. Ám Petőfi nem a saját nevében szólal meg a versben, hanem …
Petőfi Sándor: A borozó (elemzés)
A borozó arról nevezetes, hogy ez volt Petőfi első nyomtatásban megjelent verse, amely a kor legjelesebb szépirodalmi és tudományos folyóiratában, az Athenaeum című lapban látott napvilágot 1842. május 22-én. A lapot Bajza József szerkesztette, akinek Petőfi négy költeményt küldött el közlésre (Dalforrás, Változó ízlés, Ideál és való, A borozó). Bajza A borozót választotta. (A pápai …
Petőfi Sándor pályája és művei vázlatosan
Ezt a jegyzetet azért készítettem, mert Petőfi olyan nagy anyagrész, hogy az ember könnyen elvész a részletekben. Egy olyan összefoglaló írást akartam, ami rálátást ad Petőfi pályájára és életművére. Nem az életútja van benne és nem is a művek elemzése. Az egyes művek elemzését külön írásokban készítem el. Itt csak a pályaszakaszokat, fontosabb műfajokat és …
Francesco Petrarca: Magamban, lassan, gondolkodva járom… (elemzés)
Petrarca Magamban, lassan, gondolkodva járom… kezdetű verse a Daloskönyv 35. darabja, sokak szerint a költő legtökéletesebb alkotása. A vers szép példája annak, ahogy Petrarca költészetében összefonódik a természet-és a szerelemélmény. A vers egyike a Laurához írott korai műveknek, melyekben a szerelem szenvedélyes és fájdalmas érzés, elfojtott tűz, amit a lírai én próbál titkolni a környezete …
Goethe élete és munkássága
Goethe volt a maga korában a világirodalom legnagyobb alakja (a „világirodalom” szót is ő találta ki), a 18. század végi és 19. század eleji német irodalom „költőfejedelme”. Már életében klasszikusként tisztelték, életműve minden európai irodalomra nagy hatást gyakorolt, műveit a mai napig újra és újra lefordítják. Goethe idején még nem volt egységes német állam, hanem …