Ibsen Babaház c. drámája (más fordításban: Babaszoba, Nóra) 1879-ben keletkezett Rómában. A szerző ekkor már 15 éve élt hazáján, Norvégián kívül családjával együtt. Henrik Ibsen (1828-1906): a legismertebb skandináv (norvég) író. Vannak kritikusok, akik Szophoklész, Shakespeare és Moliére mellett a legkiemelkedőbb drámaírók közé sorolják. 1828-ban született egy norvég kisvárosban, Skienben lecsúszott városi patríciuscsaládba. Apja jómódú …
A középkori egyházi és világi költészet Magyarországon
Tartalom: A magyarországi latin nyelvű egyházi irodalom (liturgikus ének, zsolozsma, breviárium, hóráskönyv, szekvencia, himnusz, verses história vagy officium, planctus, vágánsköltészet) A magyar nyelvű egyházi irodalom (himnuszfordítások, zsolozsmák fordításai, cantiók) A magyar nyelvű deák-irodalom (hősének, propagandasztikus ének) A magyar nyelvű világi költészet (sírvers, sirató, rekordáló ének, szatíra, virágének) A latin nyelvű egyházi irodalom Magyarországon A …
Anton Pavlovics Csehov: Sirály (elemzés)
Csehov Sirály c. drámája 1896-ban keletkezett. A szerző négy remekművének egyike (a másik három: Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert), melyek életművének utolsó szűk évtizedét ölelik fel. Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban született (ez egy vidéki kereskedő-és kikötőváros), ősei …
Anton Pavlovics Csehov: A csinovnyik halála (elemzés)
A csinovnyik halála Csehov korai novelláinak egyike, 1883-ban jelent meg az Oszkolki hasábjain. A szerző álnéven publikálta (Antosa Csehonte). Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban született (ez egy vidéki kereskedő-és kikötőváros), ősei jobbágyok (parasztok) voltak. Apja már vegyeskereskedő, de …
A magyar középkor irodalma (stílus, műfajok) – áttekintés
A magyar irodalom története a 11. században kezdődik a kereszténység felvételével (tehát nem az uráli őshazával). Középkori irodalmunk az egyház és a királyi udvar intézményeihez kötődött és döntően klerikális (egyházi) irodalom volt, melyet a szabad művészetek (grammatika, retorika, zene) alkottak. Nyelve a latin és a népnyelv (vulgáris nyelv). Ebben az időben nem létezett önálló magyar …
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (elemzés)
Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye 1894-ben keletkezett. Mikszáth először folytatásokban közölte a Pesti Hírlapban, könyv alakban 1895 novemberében jelent meg. Keletkezése: megírásának körülményeiről maga Mikszáth számol be a Bevezetésben és más hírlapi cikkeiben is. Egyik képviselő barátja, gróf Pongrácz Károly mesélte el neki gróf Pongrácz István furcsa históriáját kedélyes anekdotázgatás közben. Történelmi háttér: Mikszáthot …
Arany János: Az elveszett alkotmány (elemzés)
Arany János Az elveszett alkotmány című műve 1845-ben keletkezett. A költő ezzel a művel indult el epikusként a pályáján. Epikusnak vallotta magát és mindvégig ragaszkodott a verses epikához, akkor is, amikor az elbeszélő költemény már korszerűtlen műfaj volt, s Európa-szerte prózában írtak (regényeket). Epikájának egyik első termése Az elveszett alkotmány. Keletkezése: a művet nem igazi …
Arany János: Buda halála (elemzés)
Arany János Buda halála című elbeszélő költeménye 1863-ban keletkezett. A költő által tervezett, de soha el nem készült Csaba-trilógia első része. Önállóan is megállja a helyét, teljes egész, kerek mű. Keletkezés: Aranynak régi álma volt egy három részből álló epikus ciklus, egy hun eposz megírása, melynek hőse Attila hun király, illetve Csaba királyfi lett volna. …
Arany János: Toldi szerelme (elemzés)
Arany János Toldi szerelme című elbeszélő költeménye 1849 és 1879 között keletkezett, a Toldi-trilógia 2. (középső) része. Időrendben utoljára készült el, sok kínlódás után. Arany úgy érezte, ezt a részt csak „reá disputálták”, azaz ráerőltették, ezért nem boldogul vele. Nem nagy meggyőződéssel dolgozgatott rajta, újra meg újra abbahagyta, aztán elölről kezdte. Harminc éven át „vonszolta” …
Arany János: Toldi estéje (elemzés)
Arany János Toldi estéje című elbeszélő költeménye 1847-48-ban keletkezett, a Toldi-trilógia 3. (befejező) része. 1848 márciusára készült el. Alig több mint egy évvel később keletkezett, mint az első rész (a Toldi), mégis egy világ választja el a kettőt (hangulata, életszemlélete egész más). A Toldi estéje arra a modern kori tapasztalatra irányítja rá a figyelmet, miszerint …