TALÁLATOK: 51 - 60 találat listázása a(z) 533 találatból
Anton Pavlovics Csehov, A csinovnyik halála és a Sirály szerzője
Elemzés

Anton Pavlovics Csehov: Sirály (elemzés)

Csehov Sirály c. drámája 1896-ban keletkezett. A szerző négy remekművének egyike (a másik három: Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert), melyek életművének utolsó szűk évtizedét ölelik fel. Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban született (ez egy vidéki kereskedő-és kikötőváros), ősei …

Anton Pavlovics Csehov, A csinovnyik halála és a Sirály szerzője
Elemzés

Anton Pavlovics Csehov: A csinovnyik halála (elemzés)

A csinovnyik halála Csehov korai novelláinak egyike, 1883-ban jelent meg az Oszkolki hasábjain. A szerző álnéven publikálta (Antosa Csehonte). Anton Pavlovics Csehov (1860-1904): a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik (Gogol, Tolsztoj és Dosztojevszkij mellett). Az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban született (ez egy vidéki kereskedő-és kikötőváros), ősei jobbágyok (parasztok) voltak. Apja már vegyeskereskedő, de …

A magyar középkor irodalma - a Képes Krónika részlete
Ismertető

A magyar középkor irodalma (stílus, műfajok) – áttekintés

A magyar irodalom története a 11. században kezdődik a kereszténység felvételével (tehát nem az uráli őshazával). Középkori irodalmunk az egyház és a királyi udvar intézményeihez kötődött és döntően klerikális (egyházi) irodalom volt, melyet a szabad művészetek (grammatika, retorika, zene) alkottak. Nyelve a latin és a népnyelv (vulgáris nyelv). Ebben az időben nem létezett önálló magyar …

Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Beszterce ostroma, Az a fekete folt, Timár Zsófi özvegysége
Elemzés

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (elemzés)

Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye 1894-ben keletkezett. Mikszáth először folytatásokban közölte a Pesti Hírlapban, könyv alakban 1895 novemberében jelent meg. Keletkezése: megírásának körülményeiről maga Mikszáth számol be a Bevezetésben és más hírlapi cikkeiben is. Egyik képviselő barátja, gróf Pongrácz Károly mesélte el neki gróf Pongrácz István furcsa históriáját kedélyes anekdotázgatás közben. Történelmi háttér: Mikszáthot …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Az elveszett alkotmány (elemzés)

Arany János Az elveszett alkotmány című műve 1845-ben keletkezett. A költő ezzel a művel indult el epikusként a pályáján. Epikusnak vallotta magát és mindvégig ragaszkodott a verses epikához, akkor is, amikor az elbeszélő költemény már korszerűtlen műfaj volt, s Európa-szerte prózában írtak (regényeket). Epikájának egyik első termése Az elveszett alkotmány. Keletkezése: a művet nem igazi …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Buda halála (elemzés)

Arany János Buda halála című elbeszélő költeménye 1863-ban keletkezett. A költő által tervezett, de soha el nem készült Csaba-trilógia első része. Önállóan is megállja a helyét, teljes egész, kerek mű. Keletkezés: Aranynak régi álma volt egy három részből álló epikus ciklus, egy hun eposz megírása, melynek hőse Attila hun király, illetve Csaba királyfi lett volna. …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Toldi szerelme (elemzés)

Arany János Toldi szerelme című elbeszélő költeménye 1849 és 1879 között keletkezett, a Toldi-trilógia 2. (középső) része. Időrendben utoljára készült el, sok kínlódás után. Arany úgy érezte, ezt a részt csak „reá disputálták”, azaz ráerőltették, ezért nem boldogul vele. Nem nagy meggyőződéssel dolgozgatott rajta, újra meg újra abbahagyta, aztán elölről kezdte. Harminc éven át „vonszolta” …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Toldi estéje (elemzés)

Arany János Toldi estéje című elbeszélő költeménye 1847-48-ban keletkezett, a Toldi-trilógia 3. (befejező) része. 1848 márciusára készült el. Alig több mint egy évvel később keletkezett, mint az első rész (a Toldi), mégis egy világ választja el a kettőt (hangulata, életszemlélete egész más). A Toldi estéje arra a modern kori tapasztalatra irányítja rá a figyelmet, miszerint …

Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Késő vágy, Országháza, Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Csongor és Tünde, Szép Ilonka, Zalán futása
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Zalán futása (elemzés)

Vörösmarty Zalán futása című eposza 1825-ben keletkezett. A 25 éves költő a nemzet tanítója kívánt lenni, mert az a hit éltette, hogy a régi erények feltámasztásával a nemzet ősi dicsősége is helyreállítható. Történelmi háttér: 1823-ban csapott legmagasabbra a magyar nemesség elégedetlensége a bécsi udvarral szemben. A nemesi vármegyék többsége megtagadta Bécs újabb alkotmányellenes rendeletének végrehajtását …

Johann Wolfgang von Goethe: Vándor éji dala, A Tündérkirály, Faust, Az ifjú Werther szenvedései
Elemzés

Johann Wolfgang Goethe: Az ifjú Werther szenvedései (elemzés)

Goethe Az ifjú Werther szenvedései (Szabó Lőrinc fordításában: Werther szerelme és halála) című regénye 1774-ben keletkezett. Az első modern német regényként tartják számon. (A művet Goethe később jelentősen átdolgozta, ez a változat vonult be a világirodalmi kánonba.) Keletkezési háttér: Goethe életművében meghatározó az életrajzi jelleg, csaknem minden versét valós élmény ihlette, és ez igaz a …