A Szent István intelmei Imre herceghez az 1010-es évek első felében készült, amikor Imre még gyermek volt – erre a prológus (bevezetés) utal. Más feltevés szerint 1020 körül keletkezett, esetleg 1020 és 1031 között. Az biztos, hogy 1031 előtt kellett íródnia, mert 1031-ben Imre herceg meghalt (István királynak meg kellett érnie a gyermeke halálát). A …
Szent Margit legendája (elemzés)
Árpád-házi Szent Magit legendája valószínűleg 1271-ben keletkezett. Az első latin nyelvű változatot közvetlenül Margit halála után írták, később 1310 körül kibővítették és lefordították magyar nyelvre. A ránk maradt szöveg egy kései másolat 1510-ből, amelyet Ráskai Lea domonkos rendi kódexmásoló apáca készített. Külön kódexben található. Szent Margit (1242-1271) élete: 1242-ben született Klissza várában, Dalmáciában, ahová szülei, …
Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (elemzés)
Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című műve 1834-ben keletkezett. Az 1837-ben megindult folyóirat, az Athenaum közölte folytatásokban. Az alig 40 lapos, vékony könyvecske Kölcsey utolsó éveinek legnagyobb alkotása. A címben szereplő Kölcsey Kálmán a szerző Ádám nevű öccsének árván maradt fia, a mű keletkezése idején csak 9 éves volt. Felnőve később honvédként harcolt az 1848-1849-es …
Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz (elemzés)
Vas István Óda a tegnapi asszonyokhoz című verse 1960-ban keletkezett. Először a Kortárs júniusi számában jelent meg 1960-ban. Kötetben 1965-ben látott napvilágot, s a kötet nyitó verse lett. Szerepe meghatározó azért is, mert a kötet címét – Földalatti nap – a vers záróképe adja. A mű jelentőségét hamar felismerték: reprezentatív antológiák állandó darabja lett. Fiatalkori …
Dsida Jenő: Nagycsütörtök (elemzés)
Dsida Jenő Nagycsütörtök című verse 1933-ban keletkezett. A költő második, Nagycsütörtök című kötetének címadó verse és reprezentatív darabja. A kötet az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg Kolozsváron 1933-ban. A kiemelkedő formaérzékkel rendelkező, saját hangjára rátalált, kora és régiója szellemi életében jeles szerepet vállaló Dsida ebben a kötetében vallásos (katolikus) világszemléletéről tesz tanúbizonyságot. Mivel szívbeteg …
Pilinszky János: Francia fogoly (elemzés)
Pilinszky János Francia fogoly című verse 1947-ben keletkezett, a lágerélmény ihlette versek közé tartozik. Először a Válasz c. folyóirat 1947. szeptemberi számában jelent meg. Életrajzi háttere: a költőt 1944 őszén behívták katonának, s az év végén alakulatát kivitték az országból a németországi Harbach nevű faluba. Pilinszky itt és még néhány más helyen (Frankfurt, Wiesbaden) állomásozott, …
Friedrich Hölderlin: Menón panasza Diotimáért (elemzés)
Hölderlin Menón panasza Diotimáért című verse 1800-ban keletkezett. A Menón-ciklus darabja, a költő egyik leghíresebb és legbonyolultabb szerelmes verse. A Menón-panaszok nemcsak Hölderlin, de a világirodalom legsűrűbb, legmélyebb művei közé tartoznak. Életrajzi háttér: Hölderlin elválása Susette Borkensteintől, aki élete egyetlen szerelme volt. Susette egy Gontard nevű frankfurti bankár felesége, fiatal, törékeny alkatú, görögösen szép arcélű …
Johann Wolfgang von Goethe: A Tündérkirály (elemzés)
Goethe A Tündérkirály (Erlkönig) című verse 1782-ben keletkezett. A költő első weimari korszakában írta. Eredetileg egy jelentéktelen daljáték, A halászlány betétdalának készült, mely a hercegi udvar egyik szabadtéri színielőadásán hangzott el. A vers laza szálon kapcsolódik a daljáték együgyű cselekményéhez, mely szerint a halászlány rá akar ijeszteni szerelmére, akinek iránta való érdeklődése lankadni kezdett. A …
Edgar Allan Poe: A holló (elemzés)
Edgar Allan Poe A holló című verse 1844-ben keletkezett. A költő egyik legismertebb műve, mely 1845. január 29-én jelent meg az Evening Mirror című lapban New Yorkban. Íróként Poe rejtelmes novelláiról ismert, melyekben az érzelmek, izgalmak felcsigázására törekedett. A költeményt, akárcsak prózáját, a titok atmoszférája lengi be. Az emberi lét misztériumát az irracionalitásra való rádöbbentéssel …
Csokonai Vitéz Mihály: Az ember, a poézis első tárgya (elemzés)
Csokonai Vitéz Mihály Az ember, a poézis első tárgya című verse 1801-ben keletkezett. A költő pályájának derekán íródott. Csokonai költészetét 1801-ig a rokokó életszemlélet és költészeteszmény határozta meg. Korai ars poeticája, A vidám természetű poéta jelzi a rokokó program tudatos vállalását. Ekkor még a Melpomené jelképezte tragikus költészetet utasította el, és a vidámságot, az életörömöt …