TALÁLATOK: 221 - 230 találat listázása a(z) 604 találatból
Németh László: Iszony
Elemzés

Németh László: Iszony (elemzés)

Iszony című regényét Németh László 1942-ben kezdte írni Móricz Zsigmond kérésére a Kelet Népe számára. A lap Móricz halálával megszűnt, így a regény is félbemaradt. Az író 1947-ben vette újra elő a kéziratot (kiadója biztatására), és karácsonyra megjelent a kész regény. A többéves szünet nem érződik a művön. Németh László regényírói munkássága a 20. századi …

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, Bartók, Koszorú, Puszták népe
Elemzés

Illyés Gyula: Koszorú (elemzés)

A Koszorú című vers a magyar nyelvről szól, és 1970-ben keletkezett. A nemzeti-közösségi élmény egyik legszebb vallomása, mely a nyelv élete mögött megidézi a történelmet, a nemzet élethalálharcát is. Keletkezésének hátterét önéletrajzi elemek adják. A fiatal Illyés Gyula annak idején a pusztáról került egy mezővárosi gimnáziumba és tájszólásban beszélt. Egyik tanára kigúnyolta ezért, megszégyenítette. Ez …

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, Bartók, Koszorú, Puszták népe
Elemzés

Illyés Gyula: Bartók (elemzés)

A Bartók című vers 1955-ben íródott Bartók Béla halálának 10. évfordulójára, és a Színház és mozi című hetilapban jelent meg 1955 októberében. Az országban ekkor rendkívül rossz volt a közhangulat. A lapot a pult alól elkapkodták, mivel már a vers megjelenése előtt híre ment, hogy a kommunista hatalom megpróbálta betiltani a költeményt (a számot elkobozták, …

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, Bartók, Koszorú, Puszták népe
Elemzés

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (elemzés)

Az Egy mondat a zsarnokságról 1950-ben keletkezett, de politikai okokból 1956-ig nem jelenhetett meg. Külföldön előbb jelent meg (fordításban), mint idehaza magyarul. 1956-ban az Irodalmi Újság november 2-i számában látott napvilágot. Ehhez az első kiadáshoz a költő emlékezetből írta le a verset, így ez a változat szöveghiányos, mégis a legtöbb későbbi kiadás ezt vette alapul. …

Molière: Tartuffe
Elemzés

Molière: Tartuffe (elemzés)

A Tartuffe volt az a mű, amellyel a francia és egyben az európai klasszikus vígjáték létrejött. Az írói álnevet viselő Molière (eredeti neve: Jean-Baptiste Poquelin) teremtette meg, aki műveiben a 17. század teljes társadalmát színpadra vitte, hogy kacagva leplezze le kora hibáit: a képmutatást, a nagyzolást, a zsarnokoskodást és az ostobaságot. A Tartuffe 1664-ben íródott …

Kassák Lajos: Mesteremberek, A ló meghal a madarak kirepülnek, Fújjad csak furulyádat
Elemzés

Kassák Lajos: Fújjad csak furulyádat (elemzés)

A Fújjad csak furulyádat 1939-ben keletkezett, pár hónappal a Fújjad csak furulyádat című kötet megjelenése előtt, melynek ez a címadó alkotása. Életrajzi háttere Kassák élettársának halála, a szövegben is megjelenik a gyász motívuma. Simon Jolán a költő feleségeként szerepelt mindenhol, de semmi dokumentáció nincs arról, hogy valóban összeházasodtak volna, furcsa vadházasságban éltek. Simon Jolán versmondó-előadóművész …

Kassák Lajos: Mesteremberek, A ló meghal a madarak kirepülnek, Fújjad csak furulyádat
Elemzés

Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek (elemzés)

A ló meghal a madarak kirepülnek a magyar avantgárd irodalom egyik legkiemelkedőbb költeménye. 1922-ben keletkezett és ugyanabban az évben jelent meg a Kassák és Német Andor szerkesztésében készülő 2×2 című folyóiratban. A költő bécsi emigrációja idején írta (ahová az 1919-es forradalom és a Tanácsköztársaság bukása után kellett távoznia). A költő akkori életmódjának is köszönhetjük a …

Kassák Lajos: Mesteremberek, A ló meghal a madarak kirepülnek, Fújjad csak furulyádat
Elemzés

Kassák Lajos: Mesteremberek (elemzés)

A Mesteremberek 1914-ben íródott és a Tett című folyóirat 1915. évi 3. számában jelnet meg (a Tett Kassák saját lapja volt, a magyar avantgárd első folyóirata, amely 1915-ben indult). Amikor megjelent, akkor a vers már majdnem egy éve készen volt. Kassák egyik visszaemlékezésében (Az izmusok története) leírja a Mesteremberek kálváriáját, amelyet még a vele szimpatizáló …

Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, Késő vágy, Országháza, Emlékkönyvbe, Előszó, A vén cigány, A Guttenberg-albumba, Ábránd, A merengőhöz, Csongor és Tünde, Szép Ilonka, Zalán futása
Elemzés

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (elemzés)

A Csongor és Tünde 1827 tavasza és 1830 ősze között íródott, nyomtatásban 1831-ben jelent meg Székesfehérváron (a pesti cenzor megtagadta a nyomtatási engedélyt – ma sem világos, hogy miért –, a székesfehérvári cenzor azonban, Vörösmarty egyik volt tanára, megadta). A költő első korszakának remekműve, egyetlen igazán jó drámája. Ekkor már megjelent Vörösmarty híressé vált eposza, …

Weöres Sándor: Háromrészes ének, A teljesség felé, Dalok Na Conxy Panból, Őszi éjjel izzik a galagonya, XX. századi freskó, Négy korál
Elemzés

Weöres Sándor: Négy korál (elemzés)

A Négy korál négy darabból álló versciklus, melynek első és harmadik darabja 1952-ban, a második 1965-ben, a negyedik 1967-ben keletkezett. A Merülő Saturnus című kötetben jelent meg 1968-ban, amely játékos, beleérző, pastiche költeményeket tartalmaz (pasztis: más művész stílusában készült, az eredeti látszatát keltő mű). Ebben a kötetben nagy szerepet játszik az a verstípus, amelyben a …