A Petőfi koszorúi című vers 1923-ban, Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára íródott. A Nyugat 1923. január 1-ei számában jelent meg. Ekkor már Trianon után vagyunk, a két világháború közti időszakban, és Babits szembekerült olyan közéleti kérdésekkel, amelyek mellett nem tudott elmenni. Ekkor vette kezdetét közéleti lírája. Életszemlélete ekkortájt elkomorodott, mert a nemzeti tragédia őt is …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Babits Mihály: Ősz és tavasz között (elemzés)
Az Ősz és tavasz között című vers megírásának időpontját sokáig rejtély övezte. Babits valószínűleg 1936 őszén írhatta. Első megjelenése a szekszárdi Tolna Megyei Hírlapban az 1936. november 25-i számban lelhető fel. Az 1930-as évek közepétől Babits halálos beteg volt. 1936-tól már tudta, hogy rosszindulatú daganata, gégerákja van, és hogy meg fog halni. A halál fenyegető …
Babits Mihály: Csak posta voltál (elemzés)
A Csak posta voltál című vers a Nyugat 1932. évi első számában jelent meg először, később pedig a Versenyt az esztendőkkel! című, 1933-as kötetbe került. Korai pályaszakaszában Babits a lírai ént, vagyis az egyént állította költészete középpontjába (erről tanúskodik pl. A lírikus epilógja című verse). Kései pályaszakaszában ezzel szemben úgy vélte, hogy a költőt az …
Babits Mihály: Mint különös hírmondó (elemzés)
A Mint különös hírmondó című vers 1930. szeptember-októberben keletkezett és 1933-ban jelent meg a Versenyt az esztendőkkel! című kötetben, melynek ez az egyik kulcsverse (a Mint a kutya silány házában és a Mint forró csontok a máglyán mellett). Szerepe hasonló Ady vezérverseihez. Babits dőlt betűvel szedte, ami kiemeli jelentőségét. A költő a Kisfaludy Társaság székfoglalójaként …
Babits Mihály: A gazda bekeríti házát (elemzés)
A gazda bekeríti házát című vers 1925 és 1927 között íródott és1925 októberében jelent meg a Nyugat októberi, 19. számában. Úgynevezett esztergomi vers, az Előhegyen levő nyári lakban készült. Az 1929-es, Az istenek halnak, az ember él című kötetbe válogatta be Babits. Pályája kezdetén a költő nehezen találta meg a maga útját: első két kötetében …
Babits Mihály: Fortissimo (elemzés)
A Fortissimo egy nagy háborúellenes költemény. 1917 februárjában íródott és a Nyugatban jelent meg, a lap 1917. március 1-jei számában, amelyet emiatt a vers miatt a hatóságok elkoboztak és istenkáromlás vádjával pert is indítottak Babits ellen, állásából is felfüggesztették. A Nyugat esztétizáló és apolitikus programja ellenére kiállt a költő mellett, mivel az erkölcsi elveket tartották …
Babits Mihály: Húsvét előtt (elemzés)
A Húsvét előtt című versét Babits Mihály 1916 márciusában írta (alkalomra) és 1916. március 26-án szabadságolásának idején szavalta a Nyugat zeneakadémiai matinéján. A versben békét követel az első világháború kellős közepén. Babits alapvetően visszafogott karakterű költő volt, aki húzódozott a politikától, pl. a munkásság gondját-baját se tudta igazán átérezni (nem arra volt hivatva, hogy költészetével …
Babits Mihály: Az őszi tücsökhöz (elemzés)
Az őszi tücsökhöz 1908-ban keletkezett és 1911-ben jelent meg Babits második kötetében, a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötetben, melyben az Esti kérdés című vers után helyezkedik el. Ez is filozófiai költemény. Alapkérdése az, hogy miként látja egy tücsök (egy nem emberi lény) a világot: „milyen lehet tenéked a világ?” A vershelyzet szerint …
Babits Mihály: Esti kérdés (elemzés)
Az Esti kérdés című vershez Szegeden kezdett hozzá Babits 1908-ban, de csak 12 sort írt meg belőle. Később, fogarasi korszakában fejezte be 1909 őszén. Második kötetében, a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötetben jelent meg 1911-ben. Babits első két kötete a formaművészet csodája és a költői mesterség játéka: az elégiától a szonettig, az …
Babits Mihály: Hegeso sírja (elemzés)
A Hegeso sírja (Egy görög emlékére) a Nyugat 1908. decemberi, 23-i számában, majd a Levelek Írisz koszorújából című kötetben jelent meg 1909-ben. Antik témát dolgoz fel, a tárgyias költészeteszmény jegyében. A címben jelölt műtárgy egy Kr. e. 400-as évekből származó halotti sztélé, egy görög sírtábla, egy dombormű, amely Hegesónak, bizonyos Proxénosz lányának állít emléket. Tehát …