Az Évek, ti még jövendő évek 1850. február 15-én (alig fél évvel a világosi fegyverletétel után) íródott elégikus vers. Arany János lírikusi tehetsége a szabadságharc bukása után bontakozott ki, pedig eredetileg nem költő akart lenni, inkább az epika iránt érzett magában hajlamot, nagy epikus művei azonban töredékben maradtak (sem ideje, sem testi-lelki ereje nem volt …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Arany János: A rab gólya (elemzés)
A rab gólya 1847-ben íródott allegorikus költemény, lírizált kisepikai mű (az allegória átvitt értelmű kép, többnyire állathoz, növényhez vagy valamilyen mitologikus alakhoz hasonlítja tárgyát a költő). A vers hangvétele, témája alapján könnyen azt hihetnénk, hogy 1849-ben vagy később, a szabadságharc bukása után keletkezett, pedig Arany még előtte írta. Olyan, mintha a magára hagyott gólya a …
Petőfi Sándor: Itt állok a rónaközépen (elemzés)
Az Itt állok a rónaközépen 1846-ban íródott, Petőfi lelki válságának idején, a Felhők ciklus XVI. darabja. A 66 költeményből álló ciklusnak azon versei közé tartozik, amelyek egy válasz nélkül hagyott kérdéssel végződnek, vagyis lezáratlanok, így a versszöveg befejezése még tovább munkál az olvasóban (négy ilyen vers van a Felhőkben, a másik három: a XIV. sorszámú …
Petőfi Sándor: Levél Arany Jánoshoz (elemzés)
A Levél Arany Jánoshoz 1847. augusztus 6-án íródott Szatmárban. Szerencséje a magyar irodalomnak, hogy Arany János csak egy nappal korábban, augusztus 5-én adta postára levelét, melyben arról panaszkodott, hogy egy hónapja (a július 5-ei bejei levél óta) nem hallott semmit Petőfiről. Ha előbb érkezik meg Arany híreket kérő levele, akkor a vers vagy nem születik …
Petőfi Sándor: A királyokhoz (elemzés)
A királyokhoz című vers 1848. március 27-30. között íródott Pesten. A forradalom kitörésének másnapján, március 16-án Habsburg Ferdinánd fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét, és megígérte, hogy teljesíti a követeléseiket, mire március 17-én gróf Batthyány Lajost megbízták kormányalakítással. Március 28-án Ferdinánd az országgyűléshez intézett…
Petőfi Sándor: Szülőföldemen (elemzés)
A Szülőföldemen 1848. június 6-8. között született Kiskunfélegyházán, a választási körút alatt (június 5-8), amelyet a költő azért tett, mert szerette volna képviselővé választatni magát szülőföldjén, a Kiskunságban. 1848. június 7-én adta hírül a Radicallap című újság, hogy Petőfi a választókerületébe utazott: június 5-én indult el Pestről, s valószínűleg Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Kiskunfélegyháza érintésével …
Petőfi Sándor: Kiskunság (elemzés)
A Kiskunság 1848 júniusában íródott Pesten, nem sokkal a szabadszállási választási kudarc előtt. Petőfi szülőföldjén, a Kiskunságban akart indulni a képviselőválasztáson, mert – mint választási beszédében írta – „bármily közel az ember szívéhez az egész haza, még közelebb áll az a hely a hazában, ahol született”. A versben érezhető lelkiállapotból arra lehet következtetni, hogy a …
Petőfi Sándor: Fa leszek, ha… (elemzés)
A vers 1845. aug. 20. és szept. 8. között íródott Szalkszentmártonban. Petőfinek ebben a korszakában arra volt szüksége, hogy átélhesse azt a kétség és remény közt hányódó érzelemviharzást, melyből megszülethet szerelmi lírája. Szerelemvágya és szerelemköltői ambíciója kielégítésére olyan múzsákat választott magának, akiktől nem remélhette érzelmei viszonzását. Első szerelme, Csapó Etelke halála után újabb sikertelen szerelem …
Petőfi Sándor: Nemzeti dal (elemzés)
Ezt a verset mindenki ismeri: ez az a vers, amelyet gyerekkorunk óta minden évben hallunk, ez az a vers, amelyet elszavalnak minden március 15-i ünnepségen, ezért talán túlságosan is megszoktuk, és nem hat ránk többé olyan elemi erővel, mint amilyen erővel keletkezésekor hatott. Mert ez volt az a vers, amely két nappal a születése után úgyszólván pillanatok alatt a forradalom indulója lett…
Petőfi Sándor: Költői ábránd volt, mit eddig érzék (elemzés)
A vers 1846. szept. 27-én Szatmárban íródott, alig három héttel Petőfi és Szendrey Júlia megismerkedése után. A költő először szeptember 8-án Nagykárolyban látta meg a lányt egy bálon, és már a megismerkedést követően levelet írt neki, amelyhez mellékelt egy versbe foglalt szerelmi vallomást (Júliához). A versben udvarolni kezdett Júliának, és bár rábeszélése, udvarlása könnyed hangvételű, …