Petőfi királyellenes versei közül az egyik legismertebb A királyokhoz, amely 1848. március 27-30 között született Pesten, arra a hírre, hogy Ferdinánd király megszegte a magyar országgyűlés küldöttségének tett ígéretét. Március 16-án Ferdinánd megígérte, hogy teljesíti a követeléseket, aztán március 28-án ígéretét visszavonta, és megtagadta a független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikkek jóváhagyását. Erre …
Elemzés
Az Elemzés kategóriában irodalmi műelemzések és verselemzések találhatók közép- és felsőoktatásban tanulók, valamint tanárok számára. A jegyzetek segítik a művek megértését, az értelmezési szempontok elsajátítását és az érettségire való felkészülést.
Petőfi Sándor: A magyar nemes (elemzés)
A magyar nemes című vers 1845. szeptember 26. és október 7. között született. Egy olyan élmény ihlette, amely július végén esett meg a költővel. Petőfit egy jó barátja, Sass István doktor, aki Sárszentlőrincen iskolatársa volt, meghívta, hogy keresse fel őt szüleinél Borjádon. Petőfi ekkor már neves költő volt és nagy örömmel fogadta őt a Sass-család, …
Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger (elemzés)
Petőfi Föltámadott a tenger című verse 1848. március 27-30. között keletkezett Pesten. Ihletői az ismert történelmi események. Március 15-én kitört a forradalom, és a hónap végén Pest népe újra forrongani kezdett, mivel nyugtalanító hírek érkeztek Bécsből: nagyon úgy látszott, a bécsi udvar vonakodik elfogadni a márciusi törvényeket, és a király vissza akarja vonni a független …
Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van ujra (elemzés)
Az Itt van az ősz, itt van ujra 1848. november 17-30. között keletkezett, a legutolsó őszön, amelyet a költő megélt, a szép, hegyes-lankás Erdődön. Petőfi ezen a vidéken töltötte mézesheteit feleségével egy évvel korábban, és néhány hét múlva fog megszületni fiuk, Zoltán. Így aztán várakozás és aggodalom, gond és reménykedés tette feszültté ezt az időszakot. …
Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél (elemzés)
A Beszél a fákkal a bús őszi szél 1847 szeptemberében íródott Koltón, ahol Petőfi a mézesheteket töltötte feleségével, Szendrey Júliával. Gróf Teleki Sándor, a költő egyetlen főnemesi barátja kölcsönadta kastélyát az ifjú párnak, akik a szobáikban maradtak, mert korán beköszöntött az ősz és borús volt az idő, vihar készülődött. Ebéd után lehevertek pihenni a pamlagra, …
Petőfi Sándor: Szörnyű idő (elemzés)
A Szörnyű idő 1849. július közepén íródott, valamikor július 6-17. között (dátumát nem tudták pontosan megállapítani), Mezőberényben. Az orosz és az osztrák hadak benyomultak az országba, s elfoglalták a fővárost, ennek híre nagy rémületet váltott ki. Ráadásul a Bem által vezetett erdélyi hadsereg, amelynél Petőfi is szolgált, júniustól több fronton is harcolt: egyrészt a román …
Petőfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint (elemzés)
A vers 1849. március 8-án íródott. Petőfi ekkor már fél éve teljesített katonai szolgálatot (1848 szeptemberétől), és nehezen ment a sora, felettesei önfejűséggel, makacssággal vádolták. Mikor fia, Zoltán megszületett, a költő otthon maradt, mire ellenségei gyávának nevezték, amiért távol van a harctértől. Végül annyira elege lett, hogy áthelyeztette magát Bem tábornok hadseregéhez Erdélybe, ahol végre …
Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes (elemzés)
A vers 1849 januárjában íródott Debrecenben, abban a városban, amely a Pestről elmenekülni kényszerülő első magyar kormány új székhelye lett. 1848 őszétől Petőfi katonaként harcolt, és egyik állomása századával Debrecen volt. Az Európa csendes, újra csendes az egyik utolsó költeménye, amelynek megírásakor az európai forradalmak már sorra elbuktak, és a magyar szabadságharc helyzete is rosszul …
Petőfi Sándor: Újév napján, 1849 (elemzés)
A vers 1849. január 1-én született Debrecenben, ahogy a költő a címben is jelezte, újév napján. Petőfinek szokása volt ugyanis az év végén számvetést készíteni az eltelt évről. Amikor a szomszédos országok szabadságharcait leverték, a magyarság rádöbben, hogy magára maradt. 1849-ben Petőfi megérezte a lefelé szálló irányt, a veszélyhelyzetet. Ami a forradalom előtt láng, tűz, …
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (elemzés + rövid tartalom)
Fazekas Mihály Lúdas Matyija megírása óta népszerű történet, mely az 1790-es évek lázadó szellemiségét tükrözi. Nemcsak hogy a felvilágosodás szellemében lett megírva, de a leghaladóbb irodalom-felfogás köszön vissza benne. Újszerűsége abban a is megmutatkozik, hogy szerzője nem a nemesség szemszögéből nézi a népet, mint a korábbi írók, hanem a néppel azonosul, akárcsak Csokonai. A jegyzet …