TALÁLATOK: 391 - 400 találat listázása a(z) 604 találatból
Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: V. László (elemzés)

Az V. László 1853-ban íródott Nagykőrösön. Történelmi balladáiban Arany a nemzeti megmaradás, helytállás és hűség problémáit fogalmazta meg. A szabadságharc bukása után erről a témáról nem lehetett nyilvánosan beszélni, de a ballada alkalmas műfaj volt arra, hogy a költő áttételesen megfogalmazza a gondolatait, és kihallható legyen a sorokból az üzenet anélkül, hogy nyíltan kimondaná. Arany …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Ágnes asszony (elemzés)

Az Ágnes asszony 1853-ban keletkezett, a nagykőrösi időszakban. Arany János 1851-től Nagykőrösön dolgozott tanárként, balladáit pedig 1853-tól kezdte írni. Szeretett volna olyasmiben elmélyülni, ami a lelkét, költői ambícióit kielégíti, amiben újra otthonra talál a sok megpróbáltatás után. Másrészt szerette volna felmutatni a nép előtt az igazi értéket. A költemény műfaja ballada, amely eredetileg ősi népköltészeti …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Családi kör (elemzés)

A Családi kör 1851. április 10-én keletkezett. Arany János nehéz anyagi körülmények közt élt kis családjával Nagyszalontán, amikor ezt a verset írta. Fájdalmas, letört hangulatban volt, hiszen az elbukott szabadságharc emléke, Petőfi elvesztése valamint személyes problémái mind-mind nyomták a szívét. Ezért is különleges a Családi kör című verse, amely egészében véve derűs, idilli hangulatú, így …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Az örök zsidó (elemzés)

Az örök zsidó 1860-ban íródott: ez Arany Jánosnak az a nagy műve, amellyel lezárta az 1850-es évek keserves időszakát (a nagykőrösi korszak záródarabja). A vers fő motívuma (a címbeli zsidó, akinek örökké vándorolnia kell) két mondából táplálkozik. A bolygó zsidó legendája az egyik, amelyet igen sajátosan dolgozott fel Arany. A mondabeli „bolygó zsidó” a középkori …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Visszatekintés (elemzés)

A Visszatekintés 1852 októberében íródott Nagykőrösön, a szabadságharc bukása utáni kiábrándult hangulatban. Az egész közhangulatot keserűség és illúziótlanság uralta akkoriban, de Arany János egyébként is hajlamos volt a melankóliára, az elégikus hangulatra, a „borongásra”. Ezt a verset se nagyon lehet a korabeli viszonyokkal, a szabadságharc bukásával összefüggésbe hozni, vagy csak nagyon áttételesen: Arany nem a …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: A lejtőn (elemzés)

A lejtőn 1857-ben keletkezett, és azok közé a remekművek közé tartozik, amelyeket Arany János az 1850-es éveket fémjelző keserű, kiábrándult, illúziótlan hangulatban írt. A bizonytalanság, a céltalanság, a fölöslegesség életérzése szólal meg ebben a versben is, a vigasz, a feloldó befejezés viszont hiányzik belőle. A költő életútja lefelé halad, s erre a problémára nincs megoldás. …

Stendhal, a Vörös és fekete szerzője
Elemzés

Stendhal: Vörös és fekete (elemzés)

A Vörös és fekete 1830-ban jelent meg, így ez a dátum a realista regény kezdetét jelzi a világirodalomban. A mű egy alacsony sorból származó, jobb sorsra érdemes fiatalember, Julien Sorel története, aki egy középszerű, kicsinyes, bűnös világban szeretne feltörni, „valaki” lenni. Stendhal nemcsak hőse sorsát, karrierjének alakulását, hanem indítékait, gondolatait, lelki motivációit is elénk tárja…

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Kertben (elemzés)

A Kertben 1851 elején íródott Nagyszalontán. A versben szereplő kert valóban létezett, a költő házához tartozott, és Arany valóban szívesen dolgozgatott a kertjében. Nehéz időszaka volt az 1850-es évek az országnak is (ez a Bach-rendszer korszaka) és Arany János életének is. A polgári világban a forradalom leverése miatt elkeseredettség, fásultság uralta a közhangulatot, ráadásul a …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Ősszel (elemzés)

Az Ősszel 1850 októberében íródott. Érzelmi-hangulati téren, végkicsengésében és szerkezetében is hasonló a Letészem a lantot című vershez. Arany alapérzelme itt is az a csalódottság és keserűség, amelyet a szabadságharc kudarca és Petőfi elvesztése váltott ki benne. Ehhez személyes veszteségek, családi gondok is járultak. Nem véletlen, hogy az 1850-es években Nagykőrösön írt verseinek jellemző műfaja …

Arany János,: Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme, A rab gólya, Évek, ti még jövendő évek, Letészem a lantot, Ősszel, Kertben, Családi kör, Visszatekintés, A lejtőn, Az örök zsidó, Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Zách Klára, Tetemre hívás, Híd-avatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Epilógus, Naturam furca expellas, Mindvégig, Buda halála, Az elveszett alkotmány
Elemzés

Arany János: Letészem a lantot (elemzés)

A Letészem a lantot 1850. március 19-én íródott. A levert szabadságharc után Arany sokat szenvedett lelki értelemben. A lelki tűz veszett ki belőle, eltűnt az alkotókedve. Csalódott volt, reményvesztett, és abba akarta hagyni a versírást. Fölöslegesnek érezte magát, költészetét pedig hiábavalónak, hiszen ha a nemzet halott, akkor nincs kinek énekelni. 1849 előtt irodalmunkban sokkal gyakoribbak …