Krogstad
Ő is ügyvéd (jogtanácsos), de mellette uzsorás is, és zugfirkász, aki visszataszító lapokba irkál, és más kétes dolgokat is csinál. Rosszul nősült (azaz nem egy jó családból való, vagyonos lányt vett feleségül), aztán megözvegyült, és magára maradt egy csomó gyerekkel, akiket nem tud eltartani.
Ezért régebben okirat-hamisítással próbálkozott, de lebukott. Kibúvókkal és ügyeskedéssel sikerült elkerülnie a börtönt, de tette miatt elvesztette polgári megbecsültségét, egzisztenciáját, sehol nem kapott állást. Gyermekei jövője érdekében határozza el, hogy újra megbecsült polgár lesz. Ezért olyan fontos neki állása megtartása a Részvénybankban.
Helmer régi ismerőse, és ezt megpróbálja kihasználni, bizalmaskodik az új bankigazgatóval, ami persze nem tetszik Helmernek. A becsületre kényes Helmer jellemtelennek, képmutatónak, hazugnak, alakoskodónak tartja Krogstadot, aki még csak nem is volt elég gerinces ahhoz, hogy vállalja a bűnét és a büntetést, ehelyett meg akarta úszni a dolgot.
Szerinte Krogstad erkölcsileg menthetetlen, ezért undorodik tőle és nem tud vele együtt dolgozni. Rank doktor szerint is Krogstad „erkölcsi beteg”, jelleme a gyökerénél beteg, azaz teljesen romlott figura.
Lindéné ezzel szemben úgy látja, a törvényszegésre Krogstadot nem a jelleme, hanem a helyzete, a kétségbeesés vitte rá. Biztos abban, hogy ha ő mellette lett volna, akkor Krogstadból más ember lett volna, és bízik abban, hogy még most is lehet belőle más ember.
Krogstad saját bevallása szerint mióta a Részvénybankban dolgozik, semmilyen erkölcsileg kifogásolható dolgot nem tett. Nórát sem szívesen zsarolja meg, és haragszik Helmerre, mert miatta kényszerült ismét a rossz útra (azaz miatta kellett a zsarolás eszközéhez folyamodnia).
Helmert egyébként férfiatlannak, gyávának tartja. Biztos benne, hogy Helmernek nem lesz bátorsága ellenállni a zsarolásnak és kockáztatni, hogy felesége bűntette nyilvánosságra kerüljön. Helmer jellemét tisztábban látja, jobban ismeri, mint Nóra.
Megjavulási szándékát jelzi, hogy amikor Lindéné és ő egymásra találnak, és már más utat-módot is lát a felemelkedésre, Krogstad kész felhagyni a zsarolással. Ennek jeleként az adóslevelet is visszaküldi.
Lindéné (Kristine Linde)
Nehéz élete volt. Krogstad fiatalkorában ott volt joggyakornok, ahol Kristine lakott és szerelmesek voltak egymásba. Kristine azonban szakított Krogstaddal, mert beteg, magatehetetlen anyja és két kiskorú öccse eltartásához pénzre volt szüksége.
Krogstadnak akkor még csak nagyon távoli kilátásai voltak, Kristine kezét pedig megkérte egy vagyonos ember, akihez szerelem nélkül hozzáment feleségül. Azaz eladta magát azért, hogy gondoskodni tudjon a családjáról.
A történet kezdete előtt három évvel Kristine, azaz Lindéné megözvegyült. Férje után semmi nem maradt, mert vagyonát kétes vállalkozásokba fektette és elvesztette. A történet időpontjában Kristine özvegy, gyermektelen, anyja meghalt, fivérei felnőttek és most már el tudják tartani magukat. Az asszony egyedül maradt, senkinek nincs már rá szüksége, így élete üres lett.
Lindéné nem tud így élni. Szüksége van valakire, akiért élhet, akiért dolgozhat, akiről gondoskodhat, és egy otthonra, amit otthonossá tehet. Krogstadnak magyarázza: „Nekem dolgoznom kell, ha el akarom viselni valahogy az életet. Egész életemben dolgoztam, amióta csak az eszemet tudom. Ez az egyetlen örömem. De most teljesen egyedül maradtam. Rémisztően üres lett az életem. Magamért dolgozni nem öröm.”
Kristine anya szeretne lenni, de nincs gyereke. Krogstad gyerekeinek nincs anyjuk. Ezért Kristine azt javasolja, fogjanak össze: „Nekünk kettőnknek szükségünk van egymásra, Krogstad.”
Lindéné jóindulatú, Nórának őszintén segíteni akar. Először úgy akar segíteni, hogy ráveszi Krogstadot, hogy olvasatlanul kérje vissza a zsarolólevelet Helmertől. De aztán betekintést nyer Nóráék életébe, és meggondolja magát („azóta eltelt egy nap, és közben hihetetlen dolgoknak voltam tanúja ebben a házban.”).
Rájön, hogy igazán azzal segít Nórának, ha nem engedi, hogy minden úgy menjen tovább, ahogy eddig. Tudja, hogy Nóra nem fogja elmondani a férjének az igazat, ezért jobbnak látja, ha Helmer igenis megkapja a zsarolólevelet, és abból mindent megtud.
Kristine tisztán látja, hogy Nóráék élete hazugságra épül, és az a véleménye, hogy a titkoknak ki kell derülniük, a házaspárnak tisztáznia kell egymással a dolgokat („Nem élhetnek tovább így titkolózva, alakoskodva.”).
Lényegében beavatkozik az életükbe azzal, hogy rákényszeríti Nórára a helyzet tisztázását, de ezt jóakarattal teszi. A következményekért azonban ő is felelős. Lindéné beavatkozásáig Nóra és Helmer házassága működött, ha hazugságra épült is. Lindéné beavatkozása után viszont már nem működik.
Lindéné abban hisz, hogy az igazság mindennél fontosabb, és egy jó kapcsolat csak őszinteségre épülhet. Csakhogy Nóra és Helmer házassága az igazságot nem bírja el, így Lindéné beavatkozása nem a házaséletük javulását, hanem felbomlását eredményezi.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 8. oldalra!
